The Evolution of Hungarian Geopolitics in the Years 1920–1945
cytuj
pobierz pliki
RIS BIB ENDNOTEWybierz format
RIS BIB ENDNOTEData publikacji: 21.11.2024
Studia Środkowoeuropejskie i Bałkanistyczne, 2024, Tom XXXIII, s. 55 - 78
https://doi.org/10.4467/2543733XSSB.24.004.20028Autorzy
The Evolution of Hungarian Geopolitics in the Years 1920–1945
The signing of the Treaty of Trianon in June 1920 was a turning point in the geopolitics of the Hungarian state. Before the war, this geopolitical situation was also somewhat illusory, given that Hungary had only limited sovereignty, being part of the dualistic structure of the Danube Monarchy until October 1918. Following the year 1920, the political landscape of Hungary was characterized by a significant reorganization of its territorial boundaries. The achievement of these goals was complicated by the necessity for Hungary to first break out of international isolation and then find allies. In domestic politics, Budapest was compelled to implement decisive socio-political reforms, as the country’s participation on the international stage was contingent upon these reforms (referred to as internal revision).
Ádám M., Tervek a dunai államok együttmükődésere, in: Békétlen évtizedek 1918–1938, ed. L. Szarka, Budapest 1988.
Altermann U., Svájc – az európai modell?, “Regio” 1994, vol. 2.
Andrássy Gy., Diplomácia és világháború, Budapest 1990.
Balogh P., Transylvanism: Revision or Regionalism?, in: Geopolitics in the Danube Region: Hungarian Reconciliation Efforts, 1848–1998, ed. I. Romsics, B.K. Király, Budapest 1999.
Baráth T., Az országépítés filozófiája, Kolozsvar 1943.
Bethlen I., A magyarság helyzete a Dunamedencében, “Magyar Szemle”, December 1933.
Bethlen I., Válogatott politikai irások és beszédek, ed. I. Romsics, Budapest 2000.
Bóka É., Az európai egységgondolat politikai eszmetörténete, Budapest 2003.
Csetényi J., Revízió és közgazdaság, in: Helyünk Európában, ed. É. Ring, vol. I, Budapest 1986.
Czirbusz G., Az ember geografiája. Az anthropo-geografia II. Része, Budapest 1917.
Czirbusz G., Nemzetek alakulása anthropo-geografiai szempontból, Nagybecskerek 1910.
Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához. A müncheni egyezmény és létrejötte, ed. M. Ádám, vol. II, Budapest 1970.
Eberhardt P., Koncepcje federacyjne Milana Hodžy, “Przegląd Geograficzny” 2016, vol. 88, no. 2, pp. 223–246.
Élet és Irodalom, 12 January 1967, p. 9.
Fodor F., A magyar-jugoszláv közeledés gazdaság földrajzi alapjai, “Katolikus Szemle” 1937, no. 3.
Fülöp M., Sipos P., Magyarország külpolitikája a 20 században, Budapest 1998, pp. 191–192.
Hajdú Z., Friedrich Ratzel hatása a magyar földrajztudománybanm, “Tér és Társadalom” 1998, no. 3.
Hajdu Z., Political geographical research of the Balkans in Hungary, “Geographica Slovenica” 2001, no. 1.
Hodža M., The Future of Central Europe, “International Affairs” (Royal Institute of International Affairs 1931–1939) 1935, vol. 14, no. 4, pp. 514–530.
Horváth Z., Magyar századforduló, Budapest 1961.
Ignotus [Hugo Veigelsberg], Még egyszer Mitteleuropa, “Világ”, 20 I 1916.
Jászi O., A Monarchia jövője. A dualizmus bukása és Dunai Egyesült Államok, Budapest 1918.
Juhász Gy., Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikája 1936–1945, vol. IV: Magyarország külpolitikája a II világháború kitőresének idöszakában 1939–1940, Budapest 1962.
Károlyi M., Federáció: Az egetlen kivezető út, “Új Világ” (Buenos Aires), 23th of May 1942.
Kecskés D.G., Les relations entre la France et l’Europe centrale et orientale des années 1860 à nos jours, Budapest 2009.
Kornat M., Polityka równowagi 1934–39. Polska między Wschodem a Zachodem, Kraków 2008.
Lóczy L., A Magyar Szent Korona Országainak földrajzi, társadalomtudományi, közművelődési és közgazdasági leírása, Budapest 1918.
Macartney C.A., October Fifteenth. A History of Modern Hungary, vol. I, Edinburgh 1956.
A Magyar Turáni Szövetség céljai és tevékenysége, Turán, no. 74, Yearbook 1921.
Ormos M., Merénylet Marseille-ben, Budapest 1984.
Ormos M., Majoros I., Európa a nemzetközi küzdőtéren. Felemelkedés és hanyatlás 1814–1945, Budapest 1998.
Ottlik L., Magyar nemzet-cseh birodalom, “Magyar Szemle” 1928, no. 2.
A Palazzo Chigi és Magyarorszag. Olasz diplomáciai dokumentumok Magyarországról Gömböskormány időszákban 1932–1936, ed. Gy. Réti, Budapest 2003, p. 595 (document no. 355).
Péterfi G., Dezso Szabó és a nemzetiségi kérdés, “Limes, Tudmányos Szemle, Tatabánya” 2010, no. 2.
Prażmowska A., Eastern Europe and the Origins of the Second World War, New York 2000
Prinz Gy., Teleki P., A magyar munka földrajza, Budapest 1937.
Pritz P., Magyarország helye a 20. századi Európaban – a magyar külpolitika esélyei, mek.oszk.hu/05200/05284/05284.htm (date accessed: 28.07.2023).
Romsics I., Hungarian Society and Social Conflict Before and After Trianon, “Hungarian Studies” 1998–99, no. 1.
Romsics I., Magyarország története a XX. században, Budapest 2005.
Romsics I., From Christan Shield to EU Member. Perception of Hungary’s Situation and Role in Europe, “The Hungarian Quartely” 2007, vol. XLVIII.
Sakmyster L.T., Hungary, the Great Powers and the Dunabian Crisis 1936–1939, Athens 1980.
Sugar P.F., Southeastern Europe under Ottoman Rule, 1354–1804, Seattle 1978.
Pál Z. Szabó, A Balkanfelsziget földrajzi erovonalai és Magyarország Földrajzi Zsebkönyv, ed. Gy. Temesy, Budapest 1943.
Szabó D., A kis nemzetek sorsa, “Szabó Dezső Füzetek”, February 1935, no. 2.
Szálasi F., Cél és követelések, in: Magyar történeti szöveggyűjtemény 1914–1999, ed. I. Romsics, Budapest 2000.
Szűcs J., Three Historical Regions of Europe, in: Civil Society and the State: New European Perspectives, ed. J. Keane, London–New York 1988.
Teleki A.P., földrajzi gondolat története. Essay, Budapest 1917.
Vargyai Gy., Nemzetiségi kérdés és integráció. Adalékok Jászi Oszkár nemzetiségi koncepciójának értekeléséhez, Pécs 1970.
Winogradow K.B., Pissarew J.A., Die internationale Lage der österreichisch-ungarischen Monarchie in den Jahren 1900 bis 1918, in: Österreich-Ungarn in der Weltpolitik 1900 bis 1918, ed. F. Klein, Berlin 1965.
Żerko S., Polska wobec autonomicznej Słowacji (październik 1938–1939), “Colloquium” (Akademia Marynarki Wojennej w Gdyni) 2014, no. 2.
Informacje: Studia Środkowoeuropejskie i Bałkanistyczne, 2024, Tom XXXIII, s. 55 - 78
Typ artykułu: Oryginalny artykuł naukowy
Tytuły:
Uniwersytet Jagielloński w Krakowie
Publikacja: 21.11.2024
Status artykułu: Otwarte
Licencja: CC BY
Udział procentowy autorów:
Informacje o autorze:
Korekty artykułu:
-Języki publikacji:
AngielskiLiczba wyświetleń: 45
Liczba pobrań: 27