Sources

Árpádkori új okmánytár – Codex diplomaticus Arpadianus continuatus, vol. I–XII, ed. G. Wenzel, Pest–Budapest, MTA, 1860–1874 (ÁÚO).

Codex diplomaticus regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae, vol. I–XV, ed. T. Smičiklas, Zagrabia 1904–1934 (CDCr).

Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis, vol. I–XI, ed. G. Fejér, Typ. Universitatis, Buda 1829–1844 (CDH).

Codex diplomaticus et epistolaris Slovaciae, vol. I–II, ed. R. Marsina, Academia Scientiarum Slovaca, Bratislava 1971–1987 (CDS).

Catalogus fontium historiae Hungaricae, vol. I–III, ed. A.F. Gombos, Academia Litterarum de Sancto Stephano Rege Nominata, Budapestinum, 1937–1938 (CFH).

Die Register Innocenz’ III. Band I–XIV, ed. O. Hageneder et al., Graz–Wien–Rom 1964–2018 (RI III).

I regesti del Pontefice Onorio III dall’anno 1216 all’anno 1227, vol. I–II, ed. P. Pressutti, Roma 1888 (RPO).

Les registres d’Alexandre IV, vol. I–III, ed. C. Bourel de La Roncière, J. de Loye, P. Cenival, A. Coulon, Paris 1901–1953 (RAIV).

Les registres de Grégoire IX, vol. I–IV, ed. L. Auvray, Paris 1890–1955 (RGIX).

Monumenta Hungariae Historica. Acta Extera – Magyar diplomacziai emlékek az Anjou-korból, vol. I–III, ed. G. Wenzel, Budapest 1874–1876 (ADE).

Monumenta ecclesiae Strigoniensis, vol. I–III, ed. F. Knauz, Strigonium, 1874–1924, vol. IV, eds. G. Dreska, G. Érszegi, A. Hegedűs, T. Neumann, C. Szovák, S. Tringli, Strigonium–Budapestinum 1999 (MES).

Monumenta Romana Episcopatus Vesprimiensis – A veszprémi püspökség római oklevéltára, vol. I–IV, eds. V. Fraknói, J. Lukcsics, Budapest 1896–1907 (MREV).

Monumenta Vaticana historiam regni Hungariae illustrantia. Series prima tomus primus.  Ra- tiones collectorum pontificorum in Hungaria. Vatikáni magyar okirattár, Első sorozat, első kötet. A pápai tizedszedők számadásai, 1281–1375, eds. A. Várszegi, I. Zombori, Budapest, METEM, 2000 (MVH).

Regesta regum stirpis Arpadianae critico-diplomatica. Az Árpád-házi királyok okleveleinek kriti- kai jegyzéke, vol. I–II/1, ed. E. Szentpétery, Budapest 1923–1943, II/2–4: Manuscriptis Emeri- cus Szentpétery adhibitis et completis critice digessit Iván Borsa, Budapest 1961–1987 (RA).

Regesta Pontificum Romanorum inde ab anno post Christum Natum MCXCVIII ad annum MCCCIV, vol. I–II, ed. A. Potthast, Berolinum 1874 (RPR).

Thomae archidiaconi Spalatensis Historia Salonitanorum atque Spalatinorum pontificum. Arch- deacon Thomas of Split. History of the Bishops of Salona and Split, eds. O. Perić, D. Karbić, M. Matijević Sokol, J.R. Sweeney, Budapest–New York, CEU Press, 2006 (Central European Medieval Texts 4).

Vetera monumenta historica Hungariam sacram illustrantia, vol. I–II, ed. A. Theiner, Roma 1859–1860 (VMH).

Secondary literature

Almási T., Egy ciszterci bíboros a pápai világhatalom szolgálatában. Pecorari Jakab magyaror- szági legációja [A Cistercian Cardinal in the Service of the Papal World Power. The Hungar- ian Legation of Jacob of Pecoraria], “Magyar Egyháztörténeti Vázlatok” 1993, vol. 5, pp. 129–141.

Almási T., Megjegyzések Rogerius magyarországi méltóságviseléséhez [Remarks on the Hungari- an Offices of Master Roger], “Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominate. Acta Historica” 1988, vol. 86, pp. 9–14.

Bácsatyai D., Személyi összeköttetések a Curia Romana és a magyar egyház között a 13. század közepén. Pármai Albert és Báncsa István [Personal Relations between the Curia Romana and the Hungarian Church in the Mid-13th Century. Albert of Parma and István Báncsa], “Törté- nelmi Szemle” 2018, vol. 60, pp. 299–323.

Barabás G., Das Papsttum und Ungarn in der ersten Hälfte des 13. Jahrhunderts (ca. 1198 – ca. 1241) Päpstliche Einflussnahme – Zusammenwirken – Interessengegensätze, Wien 2014 (Publikationen der Ungarischen Geschichtsforschung in Wien VI).

Barabás G., Heretics, Pirates, and Legates. The Bosnian Heresy, the Hungarian Kingdom, and the Popes in the Early 13th Century, “Specimina Nova Pars Prima Sectio Mediaevalis” 2017, vol. IX, pp. 35–58.

Barabás G., Papal Chaplain and Subdeacon Egidius. Judge Delegate and Legate in Hungary at the Same Time?, “Istraživanja, Journal of Historical Researches” 2017, vol. 28, pp. 69–85.

Barabás G., The Life and Hungarian Legations of Cardinal Gregorius de Crescentio, “Specimina  Nova Pars Prima Sectio Mediaevalis” 2019, vol. X (forthcoming).

Basić I., O pokušaju ujedinjenja zagrebačke i splitske crkve u XIII. stoljeću [Attempt for Unifica- tion of the Churches of Zagreb and Split in the 13th Century], “Pro Tempore” 2006, vol. 3, pp. 5–43.

Bónis G., A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon [Lawyers in Medieval Hungary], Akadémiai Kiadó, Budapest 1971.

Csákó J., Néhány megjegyzés Albericus Trium Fontium krónikájának magyar adataihoz [Some Remarks on the Data of the Chronicle of Albericus Trium Fontium regarding Hungary] [in:] Tiszteletkör. Történeti tanulmányok Draskóczy István egyetemi tanár 60. születésnapjára, eds. G. Mikó, B. Péterfi, A. Vadas, Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2012, pp. 515–526.

Csukovits E., Az Anjouk Magyarországon I. rész, I. Károly és uralkodása (1301–1342) [The An- gevins in Hungary. Part I. Charles I and his Reign (1301–1342)], Institutum Historicum Sedis Centralis Studiorum Philosophicorum Academiae Scientiarum Hungaricae,  Budapestinum, 2012 (Monumenta Hungariae Historica Dissertationes).

Damian I.M., Eneco ferences szerzetes inquisitiója Pécs püspökével szemben (1267) [The Inqui- sition of the Franciscan Eneco against the Bishop of Pécs (1367)], “Egyháztörténeti Szemle” 2016, vol. 17, issue 2, pp. 19–38.

Elze R., Die päpstliche Kapelle im 12. und 13. Jahrhundert, ZRG KA 1950, Bd. 36, pp. 145–204. Eubel C., Hierarchia catholica medii aevi sive summorum pontificum, S.R.E. cardinalium, ecclesiarium antistitum series. Ab anno 1198 usque ad annum 1431 perducta, Münster 1913.

Fedeles T., Ecclesiastical Career of the Apostolic Collector Petrus de Monasterio [in:] Incorrupta Monumenta Ecclesiam Defendunt. Studi offerti a mons. Sergio Pagano, prefetto dell’Archivio Segreto Vaticano I La Chiesa nella storia. Religione, cultura, costume, t. 1, eds. A. Gottsmann, P. Piatti, A.E. Rehberg, Cittá del Vaticano, Archivio Segreto Vaticano, 2018 (Collectanea Ar- chivi Vaticani 106), pp. 575–588.

Fedeles T., Magyar klerikusszentelések Rómában a hitújítás kezdetén (1516–1523), [Ordination of Hungarian Clerics in Rome at the Outset of the Reformation] [in:] Egyházi társadalom a Magyar Királyságban a 16. Században, eds. Sz. Varga, L. Vértesi, Pécs, Pécsi Hittudományi Főiskola–Pécsi Egyháztörténeti Intézet, 2017, pp. 51–104.

Fedeles T., Petrus Stephani collector apostolicus [in:] Magyarország és a római Szentszék II. Vatikáni magyar kutatások a 21. században, eds. P. Tusor, K. Szovák, T. Fedeles, MTA–PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport, Budapest–Roma 2017 (Collectanea Vaticana Hungariae I/15), pp. 31–87.

Fejérpataky L., Pápai adószedők Magyarországon a XIII. és XIV. században [Papal Collectors in Hungary in 13–14th Century], “Századok” 1887, vol. 21, pp. 493–517, 589–609.

Fine J.V.A. Jr. When Ethnicity Did Not Matter in the Balkans. A Study of Identity in Pre-National- ist Croatia, Dalmatia and Slavonia in the Medieval and Early-Modern Periods, The Univer- sity of Michigan Press, Ann Arbor 2006.

Fine J.V.A., The Late Medieval Balkans. A Critical Survey from the Late Twelfth Century to the Ottoman Conquest, The University of Michigan Press, Ann Arbor 1987.

Fischer A., Die Kardinäle von 1216 bis 1304: zwischen eigenständigem Handeln und päpstlicher Autorität [in:] Geschichte des Kardinalats im Mittelalter, eds. J. Dendorfer, R. Lützelschwab, Anton Hiersemann, Stuttgart 2011 (Päpste und Papsttum 39), pp. 155–224.

Font M., Barabás G., Coloman, King of Galicia and Duke of Slavonia (1208–1241): Medieval Central Europe and Hungarian Power, ARC Humanities Press – Amsterdam  University Press, Leeds 2019 (Beyond Medieval Europe).

Fraknói V., Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római szentszékkel, I. kötet [Ec- clesiastical and Political Relations of Hungary and the Roman Holy See, vol. I], Szent István Társulat Tud. és Irod. Osztálya, Budapest 1901.

Frenz T., Papsturkunden des Mittelalters und der Neuzeit, Franz Steiner Verlag, Stuttgart 1986.

Gál J., „Qui erat gratiosus aput eum”. A spliti érsekek szerepe az Árpádok királyságában [The Role of the Archbischops of Split in the Realm of the Árpáds] [in:] Magister historiae. Válogatott tanulmányok a 2012-ben és 2013-ban megrendezett középkorral foglalkozó, mesterszakos hallgatói konferenciák előadásaiból, eds. M. Belucz, J. Gál, I. Kádas, E. Tarján, ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola, Budapest 2014, pp. 52–71.

Ganzer K., Papsttum und Bistumbesetzungen in der Zeit von Gregor IX. bis Bonifaz VIII. Ein Beitrag zur Geschichte der päpstlichen Reservationen, Köln–Graz, Böhlau 1968.

Gerics J., Adalékok a Kézai Krónika problémáinak megoldásához [Remarks ont he Solution of the Kézai-Chronicle], “Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae. Sectio historica” 1957, vol. 1, pp. 106–134.

Gregorio da Montelongo di Maria Pia Alberzoni [in:] Dizionario Biografico degli Italiani, vol. 59, 2002, http://www.treccani.it/enciclopedia/gregorio-da-montelongo_%28Dizionario-Biografico%29 (access: 5.03.2018).

Hageneder O., Die Register Innozenz III [in:] Papst Innozenz III, Weichensteller der Geschichte Europas, ed. T. Frenz, Franz Steiner, Stuttgart, 2000.

Haider S., Zu den Anfängen der päpstlichen Kapelle, “Mitteilungen des Österreichischen Instituts für Geschichtsforschung” 1979, vol. 87, pp. 38–70.

Jerković M., Imenovanje papinoga kapelana Timoteja zagrebačkim biskupom 1263 godine: Studi- ja o odnosima srednjovjekovnih središta moći [The Appointment of Papal Chaplain Timothy to Zagreb Episcopal Dignity in 1263: A Study of Relations between Medieval Centres of Power], “Croatica Christiana periodica” 2015, vol. 76.

Johrendt J., Der vierte Kreuzzug, das lateinische Kaiserreich und die päpstliche Kapelle unter Innocenz III [in:] Legati, delegati e l’impresa d’Oltremare (secoli XII–XIII) / Papal Legates, Delegates and the Crusades (12th–13th  Century). Atti del Convegno internazionale di studi Milano, Università Cattolica del Sacro Cuore, 9–11 marzo 2011, eds. M.P. Alberzoni, P. Mon- taubin, Brepols, Turnhout 2014, pp. 51–114.

Johrendt J., Die Diener des Apostelfürsten. Das Kapitel von St. Peter im Vatikan (11.–13. Jahr- hundert), De Gruyter, Berlin–New York 2011.

Johrendt J., Die päpstliche Kapelle als Bindeglied zwischen Kurie und Kirche [in:] Legati e de- legati papali: profili, ambiti d‘azione e tipologie di intervento nei secoli XII–XIII, eds. M.P. Alberzoni, C. Zey, Vita e Pensiero, Milano 2012, pp. 261–282.

Juhász K., A csanádi püspökség története. Az alapítástól a tatárjárásig (1030–1242) [The History of the Bishopric of Csanád from the Foundation to the Mongol Invasion (1030–1242)], Csa- nád Vármegye, Makó 1930.

Keglevich K., A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075–1403) [The History of the Abbey of Garamszentbenedek in the Árpádian- and Angevin-era], SZTE TTI, Szeged 2012 (Capitulum VIII).

Killermann S., Die Rota Romana: Wesen und Wirken des päpstlichen Gerichtshofes im Wandel der Zeit, Peter Lang, Frankfurt am Main 2009 (Adnotationes in Ius Canonicum 46).

Kiss G., Cardinal’s Familia as a Network in the 13th Century. A Case Study of Cardinal Stephen Báncsa’s Family in the Mid-thirteenth Century, “Specimina Nova Pars Prima Sectio Media- evalis” 2017, vol. IX, pp. 59–76.

Kiss G., Dél-Magyarországtól Itáliáig. Báncsa nembeli István (1205 k. – 1270) váci püspök, esz- tergomi érsek, az első magyarországi bíboros életpályája [From Southern Hungary to Italy. The Course of Life of Stephen Báncsa (ca. 1205 – 1270), Bishop of Vác, Archbishop of Eszter- gom, the First Cardinal of Hungarian Origin], Kronosz, Pécs 2015.

Kiss G., Királyi egyházak a középkori Magyarországon [Royal Churches in Medieval Hungary], Pécsi Történettudományért Kulturális Egyesület, Pécs 2013 (Thesaurus Historiae Ecclesiasti- cae in Universitate Quinqueecclesiensi 3).

Klaniczay G., Az uralkodó szentsége a középkorban [Holy Rulers in the Middle Ages], Balassi, Budapest 2000.

Klaniczay G., Saint Margaret: Royal and Female Sanctity [in:] Legenda Vetus, Acta  Proces- sus Canonizationis et Miracula Sanctae Margaritae de Hungaria. The Oldest Legend, Acts of the Canonization Process, and Miracles of Saint Margaret of Hungary, eds. I. Csepregi, G. Klaniczay, B. Péterfi, transl. I. Csepregi, C. Flanigan, L. Perraud, CEU Press, Budapest–New York 2018 (Central European Medieval Texts Volume 8), pp. 3–30.

Klewitz H-W., Die Entstehung des Kardinalskollegiums, ZRG KA 1936, vol. 25, pp. 115–221.

Kollányi F., Esztergomi kanonokok [Canons of Eszterhom], Esztergomi Főszékesegyházi Káptalan, Esztergom 1900.

Koszta L., Püspökök és városuk. A 14. század közepéig [Bishops and their Towns until the mid14th Century] [in:] A pécsi egyházmegye története I. A középkor évszázadai (1009–1543), eds. T. Fedeles, G. Sarbak, J. Sümegi, Pécs, Fény, 2009, pp. 57–107.

Kovács V., Alter ego domini papae Nicolai III. Fülöp fermói püspök, szentszéki legátus  ma- gyarországi tevékenysége (1279–1281) [Alter ego domini papae Nicolai III. The  Activity of Bishop Philip of Fermo, Legate of the Holy See in Hungary(1279–1281)] [in:] Varietas delectat A pápai-magyar kapcsolatok sokszínűsége a 11–14. Században, ed. G. Kiss, Pécsi Tudományegyetem BTK TTI Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék, Pécs  2019 (De- LegatOnline Könyvek 1), pp. 117–166.

Körmendy K., Studentes extra regnum 1183–1543. Esztergomi kanokok egyetemjárása és könyv- használata, Szent István Társulat, Budapest 2007 (Bibliotheca Instituti  Postgradualis  Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány Nominatae III, Studia 9).

Kropf L., A magyarországi pápai tizedszedõk számadásai a 13. és 14. században [Accounts of Papal Collectors in Hungary in 13th and 14th Century], “Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle” 1901, vol. 8, pp. 196–211, 233–266.

Kuttner S., Cardinalis: The History of a Canonical Concept [in:] S. Kuttner, The History of Ideas and Doctrines of Canon Law in the Middle Ages, Variourum Reprints, London  1990,  pp. 129–214.

Kyer C.I., The Papal Legate and the ‛Solemn’ Papal Nuncio 1243–1378: The Changing Pattern of Papal Representation, PhD Dissertation, University of Toronto, Toronto 1979.

Lorenz M., Bogomilen, Katharer und bosnische “Christen”. Der Transfer dualistischer Häre- sien zwischen Orient und Okzident (11.–13. Jh.) [in:] Vermitteln – Übersetzen – Begegnen: Transferphänomene im europäischen Mittelalter und in der frühen Neuzeit; interdisziplinäre Annäherungen, eds. B.J. Nemes, A. Rabus, Göttingen, Vandenhoeck & Ruprecht, 2011, pp. 87–136.

Majnarić I., Papinski kapelan Ivan od Casamarija i bilinopoljska abjuracija 1203. Papinski legat koji to u Bosni nije bio?, “Radovi Zavoda za povijesne znanosti HAZU u Zadru” 2008, vol. 50, pp. 1–13.

Majnarić I., Papinski poslanik Akoncije u Dalmaciji i Hrvatskoj 1219.–1223 godine [in:] Huma- nitas et litterae. Zbornik u cast Franje Šanjeka, eds. L. Čoralić, S. Slišković, Dominikanska naklada Istina, Zagreb 2009 (Analecta Croatica Christiana 40), pp. 79–98.

Majnarić I., Some Cases of Robbing the Papal Representatives along the Eastern Adriatic Coast in the Second Half of the Twelfth and during Thirteenth Century, “Acta Histriae” 2007, vol. 15, pp. 493–506.

Majnarić I., Tending the Flock: Clergy and a Discourse of War in the Wider Hinterland of the Eastern Adriatic during the Late Twelfth and Thirteenth Centuries [in:] Between Sword and Prayer: Warfare and Medieval Clergy in Cultural Perspective, eds. R. Kotecki, J. Maciejew- ski, J.S. Ott, Leiden–Boston, Brill, 2018 (Explorations in Medieval Culture 3), pp. 435–469.

Maleczek W., Das Frieden stiftende Papsttum im 12. und 13. Jahrhundert [in:] Träger und Inst- rumentarien des Friedens im Hohen und Späten Mittelalter, ed. J. Fried, Thorbecke, Sigma- ringen 1996, pp. 249–332.

Maleczek W., Die Kardinäle von 1143 bis 1216. Exklusive Papstwähler und erste Agenten der päpstlichen plenitudo potestatis [in:] Geschichte des Kardinalats im Mittelalter, eds. J. Den- dorfer, R. Lützelschwab, Anton Hiersemann, Stuttgart 2011 (Päpste und Papsttum 39), pp. 95–154.

Maleczek W., Papst und Kardinalkolleg von 1191 bis 1216, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien 1984.

Moore J.C., Pope Innocent III (1160/61–1216). To Root Up and to Plant, Leiden–Boston, Brill, 2003.

Müller H., The Omnipresent Pope: Legates and Judges Delegate [in:] A Companion to the Me- dieval Papacy. Growth of an Ideology and Institution, eds. K. Sisson, A.A. Larson,  Brill, Leiden–Boston 2016, pp. 199–219.

Nüske G.F. Untersuchungen über das Personal der päpstlichen Kanzlei 1254–1304, “Archiv für Diplomatik” 1975, vol. 21, pp. 249–431.

Paravicini-Bagliani A., Cardinali di Curia e „familiae” cardinilazie dal 1227 al 1254. I–II, Padova, Editrice Antenore, 1972 (Italia Sacra 18–19).

Paravicini-Bagliani A., Hat das Papsttum seiner plenitudo potestatis Grenzen gesetzt (1050–1300)? [in:] Das begrenzte Papsttum. Spielräume päpstlichen Handelns: Legaten – delegierte Richter – Grenzen, eds. K. Herbers, F. López Alsina, F. Engel, De Gruyter, Berlin–New York, 2013.

Rabić N., Im toten Winkel der Geschichte: Johannes von Wildeshausen als Bischof von Bosnien 1233/34–1237 [in:] Die deutschen Dominikaner und Dominikanerinnen im Mittelalter, eds. S. von Heusinger, E.H. Füllenbach, W. Senner, K.B. Springer, De Gruyter, Berlin–Boston 2016, pp. 53–69.

Ross M.D., The Papal Chapel 1288–1304: A Study in Institutional and Cultural Change, PhD Dissertation, University College London, London 2013.

Schimmelpfennig B., Die Bedeutung Roms im päpstlichem Zeremoniell [in:] Rom im hohen Mit- telalter. Studien zu den Romvorstellungen und zur Rompolitik vom 10. bis zum 12. Jahrhun- dert. Reinhard Elze gewidmet zur Vollendung seines siebzigsten Lebensjahres am 28. 6. 1992, eds. B. Schimmelpfennig, L. Schmugge, Jan Thorbecke, Sigmaringen 1992, pp. 47–63.

Schimmelpfennig B., Die Organisation der päpstlichen Kapelle in Avignon, “Quellen und Forschungen aus italienischen Archiven und Bibliotheken” 1970, vol. 50, pp. 80–111.

Schimmelpfennig B., Die Zeremonienbücher der römischen Kurie im Mittelalter, Max Niemeyer, Tübingen 1973.

Schmutz R.A., Medieval Papal Representatives: Legates, Nuncios and Judges-delegate [in:] Post scripta. Essays on Medieval Law and the Emergence of the European State in Honor of Gaines Post, eds. J.R. Strayer, D.E. Queller, Rom 1972 (Studia Gratiana 15), pp. 441–463.

Schuchard C., Die päpstlichen Kollektoren im späten Mittelalter, Max Niemayer, Tübingen 2000 (Bibliothek des Deutschen Historischen Instituts Rom 91).

Schuchard C., Oculus Camere. Die Apostolische Kammer und ihre Kollektoren im 14. Jahrhun- dert. Wege, Medien und Hemmnisse der Kommunikation [in:] Zentrum und Netzwerk. Kirch- liche Kommunikationen und Raumstrukturen im Mittelalter, eds. G. Drossbach, H-J.Schmidt, De Gruyter, Berlin 2008 (Scrinium Friburgense 22).

Solymosi L., Egyházi-politikai viszonyok a pápai hegemónia idején [Ecclesiastical and Political Circumstances During the Papal Hegemony] [in:] Magyarország és a Szentszék kapcsolatá- nak ezer éve, ed. I. Zombori, METEM, Budapest 1996, pp. 47–54.

Sweeney J.R., Innocent III, Canon Law and Papal Judges Delegate in Hungary [in:] Popes, Tea- chers, and Canon Law in the Middle Ages, eds. J.R. Sweeney, S. Chodrow, Cornell University Press, Ithaca–New York 1989, pp. 26–52.

Sweeney J.R., Innocent III, Hungary and the Bulgarian Coronation: A Study in Medieval Papal Diplomacy, “Church History” 1973, vol. 42, pp. 320–334.

Szűcs J., A kereszténység belső politikuma a XIII. század derekán. IV. Béla és az egyház [The Inner Politics of Christianity in the mid-13th  Century. King Béla IV. and the Church], “Történelmi Szemle” 1978, vol. 21, pp. 158–181.

Szűcs J., Az utolsó Árpádok [The Last Árpáds], MTA Történettudományi Intézete, Budapest 1993. Szűcs J., Társadalomelmélet, politikai teória és történetszemlélet Kézai Simon Gesta Hungar- orumában [Social Theory, Political Theory and Historical View in Simon de Kéza’s Gesta Hungarorum], “Századok” 1973, vol. 107, pp. 569–643, 823–878.

Ternovácz B., A boszniai latin püspökség története 1344-ig [The History of the Latin Bishopric in Bosnia until 1344] [in:] Micae Mediaevales V. Fiatal történészek dolgozatai a középkori Ma- gyarországról és Európáról, eds. L. Fábián, J. Gál, P. Haraszti Szabó, D. Uhrin, ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola, Budapest 2016, pp. 215–228.

Théry J., Judicial Inquiry as an Instrument of Centralized Government: The Papacy’s Criminal Proceedings against Prelates in the Age of Theocracy (Mid-Twelfth to Mid-Fourteenth Cen- tury) [in:] Proceedings of the Fourteenth International Congress of  Medieval Canon Law, Toronto, 5–11 August 2012, eds. J. Goering, S. Dusil, A. Thier, Biblioteca Apostolica Vaticana, Città del Vaticano 2016 (Monumenta Iuris Canonici Series C. Subsidia 15), pp. 875–889.

Udvardy J., A kalocsai érsekek életrajza (1000–1526) [Biography of the Archbishops of Kalocsa (1000–1526)], Görres Gesellschaft, Köln1991 (Dissertationes Hungaricae ex  Historia Eclesiae XI).

Waldmüller L., Die Synoden in Dalmatien, Kroatien und Ungarn: Von der Volkerwanderung bis zum Ende der Arpaden (1311), Ferdinand Schöningh,  Paderborn–München–Wien–Zürich 1987 (Konziliengeschichte).

Zsoldos A., Az ifjabb király országa [The Land of the Younger King], “Századok” 2005, vol. 139, pp. 231–260.

Zsoldos A., Családi ügy. IV. Béla és István ifjabb király viszálya az 1260-as években [Family Issue. The Struggle of King Béla IV. and the Younger King, Stephen in the 1260s], MTA Tör- ténettudományi Intézete, Budapest 2007.

Zsoldos A., Magyarország világi archontológiája 1000–1301 [Lay Archontology of Hungary 1000–1301], MTA Történettudományi Intézete, Budapest 2011.