Angelusz, R., Fábián, Z., Tardos, P. (2004), Digitális egyenlőtlenségek és az infokommunikációs eszközhasználat válfajai. In: Kolosi T., Tóth I.Gy., Vukovich Gy. (szerk.) (2004). Társadalmi Riport 2004. Budapest, TÁRKI 309–331.

Bocsi, V. (2008). A gazdasági és a kulturális tőke hatása a hallgatói időfelhasználásra. Iskolakultúra, 2008/11-12. 118–128.

Bonfadelli, H. (2002). The Internet and Knowledge Gaps: A Theoretical and Empirical Investigation. European Journal of Communication, 2002/17. 65-84.

DiMaggio, P., Hargittai, E. (2001). From the „Digital Divide” to „Digital Inequality”: Studying internet as a penetration increases. https://www.princeton.edu/~artspol/workpap/WP15%20-%20DiMaggio%2BHargittai.pdf (Accessed: 06. 19. 2014.).

Dyson, E. (1997). Release 2.0: A Design for Living in the Digital Age. New York, Broadway Books.

Galán, A. (2014). Az internetfüggőség kialakulása és prevalenciája. A hazai és nemzetközi kutatási eredmények összehasonlítása. Metszetek, 2014/1. 316-327.

Galán, A., Rákó, E., Szabó, Gy. (2018). Risky Behavior of Children and Young People in Cyberspace and Opportunities for Prevention in Hungary. In: Miriam, N. et al. (ed.). Virtual Risks for Children and Youth and the Possibilities of their Prevention in the V4 countries. Banska Bystrica, Vydavatelstvo Univerzity Mateja Bela – Belianum 93-114.

Golding, P. (1998). Worldwide Wedge. Divisions and Contradictions in the Global Information Infrastructure. In: Thussu, D.K. (ed.). Electronic Empires. London, Arnold 135–148.

Gui, M., Argentin, G. (2011). Digital Skills of Internet Natives: Different Forms of Digital Literacy in a Random Sample of Northern Italian High School Students. New Media & Society, 13(6). 963–980.

Hargittai, E., Hinnant, A. (2008). Digital Inequality: Differences in Young Adults’ Use of the Internet. Communication Research, 35(5): 602–621.

Hargittai, E., Hsieh, Y.P. (2013). Digital Inequality. In: Dutton, W.H. (ed.). The Oxford Handbook of Internet Studies. Oxford, Oxford University Press 129–150.

Hargittai, E. (2002). Second-Level Digital Divide: Differences in People’s Online Skills. http://firstmonday.org/article/view/942/864 (Accessed: 06. 13. 2015.).

Hargittai, E. (2008). The Digital Reproduction of Inequality. http://communications.northwestern.edu/programs/phd_media_technology_society/publications/Hargittai.pdf (utolsó letöltés: 2014. 06. 19.).

Hargittai, E. (2011). Digital Na(t)ives? Variation in Internet Skills and Uses among Members of the ‘Net Generation’. Sociological Inquiry, 80(1): 92–113.

Hassani, S.N. (2006). Locating Digital Divides at Home, Work, and Everywhere Else. Poetics, 34/4-5. 220–272.

Jancsák, Cs. (2013). Ifjúsági korosztályok korszakváltásban. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó.

Kubicek, H., Welling, S. (2000). Vor einer digitalen Spaltung in Deutschland? Ann äherung an ein verdecktes Problem von wirtschafts- und gesellschaftspolitischer Brisanz. Medien und Kommunikation, 2000(48): 497–517.

Livingstone, S., Helpser, E. (2010). Balancing Oppurtinities and Risks in Teenagers’ Use of the Internet: The Role of Online Skills and Internet Self-Efficiacy. New Media & Society, 12/2. 309–329.

McCrindle, M., Wolfinger, E. (2014). The ABC of XYZ. Bella Vista NSW, UNSW Press.

Page, K., Uncles, M. (2004). Consumer Knowledge of the World Wide Web: Conceptualization and Measurement. Psychology & Marketing, 21/8. 573–591.

Prensky, M. (2001a). Digitális bennszülöttek, digitális bevándorlók. http://goliat.eik.bme.hu/~emese/gtk-mo/didaktika/digital_kids.pdf (Accessed: 01. 31. 2014.).

Prensky, M. (2001b). Digital Natives, Digital Immigrants, Part II. Do They Really Think Different? http://www.marcprensky.com/writing/Prensky%20%20Digital%20Natives,%20Digital%20Immigrants%20-%20Part2.pdf (Accessed: 05. 10. 2016.).

Rab, Á., Karvalics L. (2017). Harmadik generációs információs írástudás-fejlesztés a gyermeki életesélyek javításáért. Információs Társadalom, 2017/2. 69–77.

Ságvári, B. (2008). Az IT-generáció – Technológia a mindennapokban: kommunikáció, játék és alkotás. Ifjúság és környezet, 2008/tél. 47–56.

Ságvári, B. (2011). A net-generáció törésvonalai – Kultúrafogyasztás és életstíluscsoportok a magyar fiatalok körében. In: Bauer, B., Szabó, A. (szerk.) (2011). Arctalan (?) nemzedék. Ifjúság 2000–2010. Budapest, NCSSZI 263–281.

Tapscott, D. (1996). The Digital Economy: Promise and Peril in the Age of Networked Intelligence. New York, McGraw-Hill.

Tari, A. (2010). Y generáció, Budapest, Jaffa Kiadó.

Tari, A. (2011). Z generáció, Budapest, Tericum.

Tari, A. (2012). Kik ezek a gyerekek? A Z generáció az iskolapadban. Fordított szocializációés netkultúra kamaszkorban. Digitális Nemzedék Konferencia 2012

Ting, Y.-L. (2015). Tapping into students’ digital literacy and designing negotiated learning to promote learner autonomy. The Internet and Higher Education, 2015/26. 25–32.

van Deursen, A.J.A.M. (2010). Internet skills: vital assets in an information society. https://www.researchgate.net/publication/256996919_Deursen_AJAM_Internet_skills_vital_assets_in_an_information_society (Accessed: 01. 02. 2018.).

van Dijk, J. A. G. M. (2005). The Deepening Divide. London, Sage Publications.

Velasquez, A. (2016). Autonomy of Use and Online Interaction with Government. In (ed.) Communication and Information Technologies Annual (Studies in Media and Communications, Volume 12). Emerald Group Publishing Limited, 249–276.

Vicsek, L. (2006). Fókuszcsoport, Budapest, Osiris.