FAQ
Logo Uniwersytet Jagielloński w Krakowie

Talent Management in Higher Education – a Case Study from Hungary

Data publikacji: 23.03.2018

International Journal of Contemporary Management, 2017, Numer 16(3), s. 157 - 188

https://doi.org/10.4467/24498939IJCM.17.027.7547

Autorzy

,
Katalin Takács-György
Óbuda University, Keleti Karoly Faculty of Business and Management
Szent István University, Hungary
Wszystkie publikacje autora →
Takács István
Óbuda University, Keleti Karoly Faculty of Economics and Social Sciences
Wszystkie publikacje autora →

Tytuły

Talent Management in Higher Education – a Case Study from Hungary

Abstrakt

Background. There is a lot of debate on the role of higher education in the context of intellectuals. Many of them agree as to the question of importance and talent management. Experiences, the students gained during their studies are also key factors for the next generation, this is frequently mentioned in literature of leadership, organisational culture not depending on business or non-governmental organisations. More and more importance goes to an individual, problem solving employee, a human resource that is responsible for new ideas, creating new value is critical. In the modern, developed (successful) economies higher share of value added goes back to knowledge (not to materialised resources or capital), so “people are the main source”. A paradigm change took part in leadership: leaders must be problem solving ones who recline upon the problem solving individuals. 
Research aims. The aim of this study is to show an example how higher education can meet the expectations of organisations in the context of knowledge based economy, with supporting students’ scientific research work.
Methodology. Based on secondary sources, with content analysis the history of the Hungarian Students’ Research Societies movement is introduced. To show the development of Students’ Research Societies statistical data were used.
Key findings. Talent management is one of the tasks of higher education, but to define what is talent and what will be a good output of higher education is not too easy. New, competence based educational methods, team-oriented, problem solving project works are needed instead of learn-the-data education, to meet the changed requirements of business and public organisations. 
The unique, Hungarian Students’ Research Societies movement meets these requirements of talent management. To be successful, at the very beginning of students’ studies a teachers – students’ relationship (trust!) must be developed. What can the student – tutor cooperation, work in scientific society be compared to? To the ancient Greek philosophers, to Aristotle and his school-masters’ mates. When walking on the hill surrounded by his disciples, they discussed scientific, philosophical, political questions or arts, they were equal on the same floor, questions were answered and disciples were introduced into the world of life. 
By the case study of the unique Students’ Scientific Research Societies, it has been concluded that besides the good research works, thesis, the main result is that by taking part in the scientific work, the students are able to believe: “we are the best”. 
 

Bibliografia

Abrahão, M. & Lucchesi, S. (2009). Higher education policies for the XXI century: The future of emerging countries. Problems of Education in the 21st Century, 15, 90–98.

Anderle, Á. (ed.) (2001). A Magyar tudományos diákköri konferenciák fél évszázada (1951–2001). Budapest: OTDT.

Anderle, Á. (2006). A tehetségről – Beszélgetések a TDK-ról. Kiadvány: OTDT. p224.http://otdt.hu/upload/files/1.%20a_tehetsegrol_beszelgetesek%20a%20TDK-rol_2006.pdf (access: 25.06.2017).

Anderle, Á. (ed.) (2011). A magyar tudományos diákköri konferenciák története (1951–2011). Diáktudós. OTDT. Budapest, 2011. XXII. évfolyam, 1–4. összevont különszám.

Argyris, C. (1966). Integrating the Individual and the Organization, 3rd ed. New York: John Wiley & Sons.

Bakacsi, Gy. (2015a). A szervezeti magatartás alapjai. Budapest: Semmelweis Kiadó.

Bakacsi, Gy. (2015b). Organizational culture. In: Su Mi Dahlgard-Park (ed.), The Sage Encyclopedia of Quality and the Service Economy. Vol. 1. Thousand Oaks (California): Sage Publications, 462–467.

Baranyainé Réti G. & Koósné Török E. (2006). A fiatal tudós nők az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon és a Pro Scientia Aranyérmesek körében. Magyar Tudomány, 5, 616–622.

Barnard, C.I. (1938). The Functions of the Executive. Cambridge, MA: Harvard University Press.

Bell, D. (1973). The coming of post-industrial society. New York: Basic Books. In: B. Jessop, A Cultural Political Economy of Competitiveness and Its Implications for Higher Education, 13–39. Education and the Knowledge-Based Economy in Europe. Educational Futures Rethinking Theory and Practice. Vol. 24. 77 p. Sense Publishers. Rotterdam – Taipei. https://www.sensepublishers.com/media/303-education-and-the-knowledge-based-economy-in-europe.pdf .

Collings D.G. & Mellahi, K.M. (2009). Strategic talent management: A review and research agenda. Human Resource Management Review, 19(4), 304–313.

Csermely P. (2014). Előadás a tehetségről. OHE Konferencia – 2014. május 29. Csermely Péter előadása. https://www.youtube.com/watch?v=UK1TWsMLp-QKözzététel (access: 28.08.2014).

Czakó, E. (2006). Tehetséggondozás az egyetemi oktatás hagyományos keretei között). Magyar Tudomány, 2, 230–234.

Czeizel, E. (2004). Sors és tehetség. Budapest: Urbis Könyvkiadó.

Cziráki, Sz. (2015). Tehetségmenedzsment, kulcsemberprogramok, vezetői utánpótlás. In: G. Szakács & Sz. Szabó (eds.), Közszolgálati HR-menedzsment. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 116–122.

Cziráki Sz. & Szendrő, P. (2016). Nézd más szemmel a világot! A sikeres XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia, 2015.) In: Magyar Tudomány, 3, Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 357–363.

Delivering on the Modernization Agenda for Universities: Education, Research and Innovation(2006). Brussels: European Communities.

Derecskei, A. (2012). Keativitás és innováció). In: B. Hámori & K. Szabó (eds.), Innovációs verseny – esélyek és korlátok. Budapest: Aula Kiadó, 267–297.

Drucker, P. (1969). The Age of Discontinuity. Guidelines to Our Changing Society. New York: Harper and Row.

Fromm, E. (1993). A szeretet művészete. Budapest: Háttér Kiadó.

George, D. (2007). Market overreach: The student as customer. The Journal of Socio-Economics, 36, 965–977.

Hersey, P., Blanchard, K.B. & Johnson, D.E. (1996). Management of organizational behavior. Utilizing human resources, 7th ed. Upper Saddle River, NJ: Prentice Hall, rove.nla.gov.au/work/10679962?q&sort=holdings+desc&_=1498891196177&versionId=49071869 (access: 28.08.2014).

Kolnhofer-Derecskei, A. (2016). How do leadership styles influence the creativity of employees? Társadalom és Gazdaság Közép és Kelet Európában – Society and economy in Central and Eastern Europe, 38(1), 103–118.

Konczosné Szombathelyi, M. (2012). Tehetségmenedzsment, avagy a HR felelőssége. In: P. Róbert (ed.), Gazdaság és morál: tiszta társadalom, tiszta gazdaság: a 2012. június 12-i Kautz Gyula Emlékkonferencia válogatott tanulmányai. Konferencia helye, ideje: Győr, Magyarország, 2012.06.12 Győr: Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar, 2013. Paper Online.

Konczosné Szombathelyi, M. (2014). Tehetségés motivációs modell kidolgozásának kérdései a Tudományos és Művészeti Diákkör kapcsán. In: A. Mészáros (ed.), A felsőoktatás tudományos módszertani és munkaerőpiaci kihívásai a XXI. században. Győr: Széchenyi István Egyetem, 68–81.

Koósné Török, E. & Baranyainé Réti, G. (eds.) (2008). A TDK kézikönyve. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Országos Tudományos Diákköri Tanács Titkársága.

Kránitz, É. (2012). Tehetségmenedzsment: aktuális kihívások. Human Resources Magazin, IV(1), 34–36.

Lőre, V. & Bencsik, A. (2008). The role of education system in knowledge transfer among young people. Problems of Education in the 21st Century, 6, 136–144.

Lyceum (classical) (é.n.): Wikipedia. https://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%BCkeion (access: 22.06.2017).

Renzulli, J.S. (1977): The Enrichment Triad Model. Wethersfield, CT: Creative Learning Press.

Takács-György, K. & Takács, I. (2012). Students’ research societies as tools of talent management. Problems Of Education In The 21st Century, 42, 115–124.

Takács, I., Takács, E., Baranyai, Zs. & Takács-György, K. (2009). Talent management in Hungarian higher education. Współczesne Zarzadzanie: Kwartalnik Środowisk Naukowych i Liderów Biznesu / International Journal Of Contemporary Management, 4, 73–90.

Takács, I. & Takácsné György. K. (2010). Tehetséggondozás a magyar felsőoktatásban. Magyar Tudomány, 171(2), 236–245.

Tóth, T. (ed.) (2001). Az európai egyetem funkcióváltozásai. Felsőoktatás-történeti Tanulmányok. 247 p. Budapest: Professzorok Háza, (Magyar Felsőoktatás Könyvek; 18).

Weiszburg, T. (2008). Tehetséggondozás a felsőoktatásban. Magyar Tudomány, 169(8), 998–1002.

Zhang, X. (2007). Re-examining the mission of the university in mass higher education. Frontiers of Education in China, 2(3), 378–393.

Informacje

Informacje: International Journal of Contemporary Management, 2017, Numer 16(3), s. 157 - 188

Typ artykułu: Oryginalny artykuł naukowy

Tytuły:

Polski:
Talent Management in Higher Education – a Case Study from Hungary
Angielski:

Talent Management in Higher Education – a Case Study from Hungary

Autorzy

Óbuda University, Keleti Karoly Faculty of Business and Management

Szent István University, Hungary

Óbuda University, Keleti Karoly Faculty of Economics and Social Sciences

Publikacja: 23.03.2018

Status artykułu: Otwarte __T_UNLOCK

Licencja: CC BY-NC-ND  ikona licencji

Udział procentowy autorów:

Katalin Takács-György (Autor) - 50%
Takács István (Autor) - 50%

Korekty artykułu:

-

Języki publikacji:

Angielski