Ágh A. 1998. The Politics of Central Europe. London, Thousand Oakes, New Delhi.

Balázs J. 1983. Az areális nyelvészeti kutatások története, módszerei és főbb eredményei. – Balázs János (ed.). Areális nyelvészeti tanulmányok. Budapest: 7–112.

Becker H. 1948. Zwei Sprachanschlüsse. Leipzig, Berlin.

Bednarczuk L. 1996. Convergences structurelles entre les langues balto-slaves et finno-ougriennes. – Fernandez M.M-J., Raag R. (eds.). Contacts de langues et cultures dans l’aire baltique / Contacts of languagaes and cultures in Baltic Area. Uppsala: 49–67.

Benkő L. 1972. The lexical stock of Hungarian. – Benkő L., Imre S. The Hungarian language. The Hague, Paris.

Carpenter Ch.W. 1973. The systematic exploitation of the verbal calque in German. Bern.

Décsy G. 1973. Die linguistische Struktur Europas. Wiesbaden.

Dobrovský J. 1779. Böhmische Litteratur auf das Jahr 1779. Praha.

Dobrovský J. 1870. Böhmische und Mährische Litteratur auf das Jahr 1780. Praha.

Endzelīns J. 1905–1906/1971. Latyšskie predlogi. Rīga.

Futaky I. et al. 1978. Der Donau-Sprachbund – gibt es ihn? – Finnisch-Ugrische Mitteilungen 2. Hamburg: 181–192.

Gadányi K. 1996. The evolution of vocabulary in literary Slovenian. Melbourne.

Haarmann H. 1976. Aspekte der Arealtypologie. Tübingen.

Hadrovics L. 1976. Daa System dr Verbalpräfixe im Slawischen und Ungarischen. – Die Welt der Slaven 21.1:81–95.

Hadrovics L. 1989. A magyar nyelv kelet-közép-európai szellemi rokonsága. – Balázs János (ed.). Nyelvünk a Duna-tájon. Budapest: 7–46.

Hakulinen L. 1968. Suomen kielen rakenne ja kehitys. [3rd edition]. Helsinki.

Hasselblatt C. 1990. Das estnische Partikelverb als Lehnübersetzung aus dem Deutschen. [= Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica 31]. Wiesbaden.

Herczegh G. 1998. Kelet-Közép-Európa mint történelmi régió. – Magyar Szemle Archívum. Új Folyam 7. 9–10.

Hinderling R. 1981. Die deutsch-estnischen Lehnwortbeziehungen im Rahmen einer europäischen Lehnwortgeographie. Wiesbaden.

Hasselblatt C. 1992. Grammatisches Wörterbuch des Estnischen. [= Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica 35]. Wiesbaden.

Honti L. 1999. Das Alter und die Entstehungsweise der „Verbalpräfixe” in den uralischen Sprachen. (Unter besonderer Berücksichtigung des Ungarischen). – [I] Linguistica Uralica 35.2: 81–97, [II] Linguistica Uralica 35.3: 161–176.

Honti L. 2000. A magyar mint „európai” nyelv – mit kellene ezen érteni? – Magyar Nyelvjárások 38: 187–196.

Kasik R. 1996. Eesti keele sõnatuletus. Tartu.

Klēvere K., Pusztay J. 2001. Az el- igekötő lett megfelelései. – Egységesülési folyamatok Közép-Európa nyelveiben. (Igekötő-vizsgálatok). Genius loci 3: 63–77.

Košman T.V. 2013. Finno-ugorskie narody v Kazaxstane: po materialam nacional’noj perepisi naselenija 2009 goda. – Finno ugorskij mir 2013.2: 34.

Lendvai E. 1997. Közép-Európa koncepciók. Budapest.

Lewy E. 1942. Der Bau der europäischen Sprachen. Dublin.

Markus K., Pomozi P. 1994. Rektiotutkimus: Semanttisia huomioita unkarin ja suomen verbien ryhmittelystä. – Kaukovertailuja. Specimina fennica 5: 87–96.

Markus K., Pomozi P. 2004. Suomi-unkari-suomi vertaileva rektiosanakirja. Finn Lectura. Helsinki.

Mathiassen T. 1996. Some aspects of language contacts and convergency phenomena in the Baltic Area – Evidence from Lithuanian, Latvian, Livonian, Estonian, Russian and Polish. – Fernandez M.M-J., Raag R. (eds.). Contacts de langues et de cultures dans l’aire baltique / Contacts of languages and cultures in Baltic Area. Uppsala: 171–179.

Mäearu S. 1996. Valik rektsioone. – Erelt T., Leemets T., Mäearu S., Raadik M. (eds.). Keelenõuanne soovitab. Tallinn: 68–106.

Mäger M. 1983. Rektio * Rektsioon. Suomesta poikkeavia tapauksia * Soome keelest lahkuminevaid juhtumeid. – Suomalais-virolanen virheanalyysi-seminaari. Folia Fennistica & Linguistica. Tampereen Yliopiston Suomen kielen ja yleisen kielitieteen laitoksen julkaisuja 10: 33–40.

Mägiste J. 1937. Laenatud indo-euroopa verbiprefikseist läänemere-soome keelis. [= Akadeemiline Emakeele Seltsi Toimetised 32]. Tartu.

Mikola T. 2002. Die finnisch-ugrischen Sprachen als Mitglieder von Sprachbünden. – Gulya J. (ed.). Konfrontation und Identifikation. Die finnisch-ugrischen Sprachen und Völker im europäischen Kontext. [= Veröfdentlichungen der Societas Uralo-Altaica 59]: 45–53. Wiesbaden.

Nagy J. 1996. Igevonzatok összehasonlító elemzése néhány finnugor és nem finnugor nyelv alapján. – Észt-magyar összevetés. Folia Estonica 4: 39–68.

Nītińa D. 1998. Könyv a lett nyelvről. [= Folia Baltica 1]. Szombathely.

Nyomárkay I. 2004. Nyelveink múltja és jelene. [Opera Slavica Budapestinensia. Linguae Slavicae]. Budapest.

Nyomárkay I. 2007. Rövid horvát és szerb nyelvtörténet. [Opera Slavica Budapestinensia. Linguae Slavicae]. Budapest.

Pauley D.R. 1980. German loan translation in Estonian, Finnish and Hungarian. [Phil. Diss. Indiana University].

Pusztay J. 1993. Suomunkakontut (Suomalais-unkarilaisia kontrastiivisia tutkimuksia). [= Specimina Fennica 4]. Szombathely.

Pusztay J. 1994a. Das Bernsteinstraße-Projekt. – Das sprachliche Bild der Bernsteinstraße-Region. Bernsteinstraße 1: 5–8.

Pusztay J. 1994b. Das sprachliche Bild der Bernsteinstraße-Region. – Das sprachliche Bild der Bernsteinstraße-Region. Bernsteinstraße 1: 68–76.

Pusztay J. 1996. Zu den Verbalpräfixen in den uralischen Sprachen. – Mészáros E. (ed.). Ünnepi könyv Mikola Tibor tiszteletére. Szeged: 257–259.

Pusztay J. 2003. Közép-Európa: nyelvi konvergenciatáj. Fejezetek a nyelvi egységesülés vizsgálatához. [= Dissertationes Savarienses 30]. Szombathely.

Rüütmaa T. 1998. Ungari el-verbiprefiksi vasteid eesti ja kõrvutavalt soome keeles. [= Folia Estonica 5]. Szombathely.

Schlachter W., Pusztay J. 1983. Morpho-semantische Untersuchung des ungarischen Verbalpräfixes el-. (Auf dem Hintergrund deutscher Entsprechungen). [= A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 167]. Budapest.

Seilenthal T. 1986. Koha väljandemise erinevusi soome ja eesti keeles. – Rintala P., Valge J. (ed.). Lähivertailuja 2. Turun yliopiston Suomalaisen ja yleisen kielitieteen laitoksen julkaisuja 31. Turku: 69–75.

Sivers F. de 1971. Die lettischen Präfixe des livischen Verbs. Nancy.

Skalička V. 1968b: Zum Problem des Donau-Sprachbundes. – Ural-Altaische Jahrbücher 40.1–2: 3–9.

Stolz T. 1991. Sprachbund im Baltikum? Estnisch und Lettisch im Zentrum einer sprachlichen Konvergenzlandschaft. [= Essener Beiträge zur Sprachwandelforschung 13]. Bochum.

Suhonen S. 1996. Wie übersetzen die Liven aus ihrer Muttersprache ins Lettische? – Fernandez M.M-J., Raag R. (eds.). Contacts de langues et de cultures dans l’aire baltique / Contacts of languages and cultures in Baltic Area. Uppsala: 243–251.

Thomas G. 1991. Linguistic purism. London.

Vääri E. 1973. Latyšskie èlementy v derivacii livskogo jazyka. – Grabis R. (ed.). Baltijskie jazyki i ich vzaimosvjazi so slavjanskimi, finno-ugorskimi i germanskimi jazykami. Rīga: 51–52.

Wälchli B. 2001. Lexical evidence for the parallel development of the Latvian and Livonian verb particles. – Dalj Ö., Tamm-Koptevskaja M. (eds.). The Circum Baltic languages. [vol. 2.: Grammar and Typology]. Amsterdam: 413–441.