A magyar irodalom története [The history of Hungarian literature], 2 vols., ed. Zs. Beöthy, Budapest 1893–1895.

A magyar irodalom története [The history of Hungarian literature], 6 vols., ed. I. Sőtér, Budapest 1964–1966.

A magyar irodalom történetei [The narratives of Hungarian literature], 3 vols., ed. M. Szegedy-Maszák, Budapest 2008.

Aspaas, Per Pippin, and László Kontler, “Before and After 1773: Central European Jesuits, the Politics of Language and Discourses of Identity in the Late Eighteenth Century Habsburg Monarchy”, in: Latin at the Crossroads of Identity: The Evolution of Linguistic Nationalism in the Kingdom of Hungary, ed. G. Almási and L. Šubarić, Leiden 2015, pp. 95–118.

Balogh, Piroska, “Aesthetics at the Royal University of Hungary (1774–1843)”, in: Anthropologische Ästhetik in Mitteleuropa 1750–1850 / Anthropological Aesthetics in Central Europe 1750–1850, ed. P. Balogh and G. Fórizs, Hannover 2018, pp. 133–152.

Balogh, Piroska, “Anachronism or Cultural Transfer? Latin Journals in the Public Sphere of the Hungarian Kingdom in the Eighteenth and Nineteenth Centuries”, Journal of European Periodical Studies 9 (2024), no. 1, pp. 30–48.

Balogh, Piroska, “The Language Question and the Paradoxes of Latin Journalism in Eighteenthcentury Hungary”, in: Latin at the Crossroads of Identity: The Evolution of Linguistic Nationalism in the Kingdom of Hungary, ed. G. Almási and L. Šubarić, Leiden 2015, pp. 166–189.

Bátori, Anna, “A tudás hálózatai: Wallaszky Pál historia litterariája és a 18. századi tudástranszfer” [Networks of knowledge: the historia litteraria of Pál Wallaszky and the transfer of knowledge in the 18th century], Irodalomismeret 3 (2016), pp. 35–63.

Bél, Matthias, Institutio ad symbola conferenda, dum historiae linguae Hungaricae libros duos edere parat, Berlin 1713.

Bél, Matthias, Institutiones linguae germanicae. Atque de linguae germanicae et slavicae in Hungaria ortu, propagatione et dialectis praefatus est, Levoča 1718.

Bél, Matthias, Der Ungarische Sprachmeister, oder kurze Anweisung zu der edlen ungarischen Sprache, Bratislava 1725.

Bod Péter, a historia litteraria művelője [Péter Bod, a researcher of historia litteraria], ed. G. Tüskés, R. I. Csörsz, and B. Hegedűs, Budapest 2004.

Bod, Péter, Magyar Athenas avagy az Erdélyben és Magyar országban élt tudos embereknek, nevezetesebben a’ kik valami, világ eleibe botsátott irások által esméretesekké lettek, ‘s jo emlékezeteket fen-hagyták historiájok mellyet sok esztendők alatt, nem kevés szorgalmatossággal egybe-szedegetett, és az mostan élöknek, ‘s jora-valo felserkentésekre közönségessé tett [Hungarian Athen or to the learned men who lived in Transylvania and in the Hungarian country, especially those who became great by some writings and left good memories of their histories which he has collected over many years, with no little diligence, and made common to those who are now living, and for the sake of the future], Sibiu 1766

Bóka, László, Arcképvázlatok és tanulmányok [Portraits and studies], Budapest 1962.

Brock, Peter, The Slovak National Awakening: An Essay in the Intellectual History of East Central Europe, New York 1976.

Brtáňová, Erika, “Rotarides’s Reception and Summary of the History of Hungarian Education”, Slovenská literatúra 48 (2001), no. 4, pp. 310–317.

Csapodi, Csaba, “A magyarországi nyomtatványok nyelvi megoszlása 1800-ig” [The language distribution of printed publications in the Hungarian Kingdom untill 1800], Magyar Könyvszemle 70 (1946), pp. 98–104.

Czvittinger, Dávid, Specimen Hungariae Literatae, virorum eruditione clarorum natione Hungarorum, Dalmatarum, Croatarum, Slavorum, atque Transylvanorum, vitas, scripta, elogia et censuras ordine alphabetico exhibens, Frankfurt and Leipzig 1711.

Dávidházi, Péter, Egy nemzeti tudomány születése. Toldy Ferenc és a magyar irodalomtörténet [The birth of a national science: Ferenc Toldy and the history of Hungarian literature], Budapest 2004.

Doctrina pulcri. Schedius Lajos János széptani írásai [Doctrina pulcri: Johann Ludwig Schedius’s writings on aesthetics], ed. and transl. P. Balogh, Debrecen 2005.

Doleschall, Pál, Grammatica slavico-bohemica, in qua, praeter alia, ratio accuratae scriptionis et flexionis, quae in hac lingua magnis difficultatibus laborat, et genuinis fundamentis, in Hungaria insinuator, cum appendice, Bratislava 1746.

Evans, Robert John Weston, Austria, Hungary, and the Habsburgs: Central Europe c. 1683–1867, Oxford 2006.

Fillafer, Franz Leander, and Johannes Feichtinger, “Habsburg Positivism: The Politics of Positive Knowledge in Imperial and Post-Imperial Austria, 1804–1938”, in: The Worlds of Positivism, ed. J. Feichtinger, F. L. Fillafer, and J. Surman, New York 2018, pp. 191–238.

Gulyás, Pál, Magyar írók élete és munkái – új sorozat [Lives and works of Hungarian writers—new series], Budapest 1939–1944 (A–Dz) and 1990–2002 (E–Ö).

Havas, László, “La naissance de la littérature hongroise en latin (Entre la civilisation byzantine et la culture latine occidentale)”, Camoenae Hungaricae 1 (2004), pp. 7–50.

Havas, László, “Ricerche sulla letteratura mediolatina e neolatina in Ungheria nella seconda meta del secolo XX e alle soglie del nuovo millennio: Dai centri di ricerche ai programmi nazionali…”, Camoenae Hungaricae 2 (2005), pp. 127–142.

Hőnich, Henrik, “Which Language and which Nation? Mother Tongue and Political Languages: Insights from a Pamphlet Published in 1790”, in: Latin at the Crossroads of Identity: The Evolution of Linguistic Nationalism in the Kingdom of Hungary, ed. G. Almási and L. Šubarić, Leiden 2015, pp. 35–63.

Horányi, Elek, Memoria Hungarorum et Provincialium scriptis editis notorum, 3 vols., Vienna 1775–1777.

Kaltenbrunner, Wolfgang, “Literary Positivism? Scientific Theories and Methods in the Work of Sainte-Beuve (1804–1869) and Wilhelm Scherer (1841–1886)”, Studium 3 (2010), pp. 74–88.

Kárpáti, Paul, Béla Szent-Iványi, and Andor Tarnai, “Das Stammbuch von Michael Rotarides”, in: Beiträge zur Sprachwissenschaft, Volkskunde und Literaturforschung: Wolfgang Steinitz zum 60. Geburtstag, ed. A. V. Isacenko, W. Wissmann, H. Strohbach, Berlin 1965, pp. 214–230.

Knapp, Éva, and Gábor Tüskés, “Forerunners of Neo-Latin Philology and National History of Literature: The 18th Century”, in: Companion to the History of Neo-Latin Studies in Hungary, ed. I. Bartók, Budapest 2005, pp. 37–54.

Latinitas Hungarica: Łacina w kulturze węgierskiej, ed. J. Axer and L. Szörényi, Warsaw 2013.

Magyar Irodalmi Lexikon [Hungarian Literary Lexicon], 3 vols., ed. M. Benedek, Budapest 1963–1965.

Magyar irodalom [The Hungarian literature], ed. T. Gintli, Budapest 2010.

Margócsy, István, “Pápay Sámuel és Litertúrája” [Sámuel Pápay and his Literatúra], Irodalomtörténet 62 (1980), pp. 377–404.

Miskolczy, Ambrus, “‘Hungarus Consciousness’ in the Age of Early Nationalism”, in Latin at the Crossroads of Identity: The Evolution of Linguistic Nationalism in the Kingdom of Hungary, ed. G. Almási and L. Šubarić, Leiden 2015, pp. 64–94.

Pápay, Sámuel, A magyar literatúra esmérete két részben [A survey of Hungarian literature in two parts], Veszprém 1808.

Paulsen, Friedrich, Geschichte des gelehrten Unterrichts auf den deutschen Schulen und Universitäten vom Ausgang des Mittelalters bis zur Gegenwart, vol. 1, 3rd enl. ed., Berlin and Leipzig 1919.

Petrik, Géza, Magyarország bibliographiája 1712–1860 [Hungarian bibliography 1712–1860], 4 vols., Budapest 1888–1892.

Pintér, Jenő, A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés [The history of Hungarian literature: a scientific systematization], 8 vols., Budapest 1930–1941.

Ritoókné Szalay, Ágnes, “Juhász László és a Bibliotheca” [László Juhász and the Bibliotheca], in: Filológia és textológia a régi magyar irodalomban [Philology and textology in Old Hungarian literature], ed. G. Kecskeméti and R. Tasi, Miskolc 2012, pp. 53–62.

Rotarides, Michael, Historiae hungaricae literariae antiqui medii atque recentioris aevi lineamenta. Quorum prolegomena generalem in universam historiam Hungariae literarium introductionem continentia prodeunt studio ac sumtu H. M. Hungari, Altonaviae et Servestae (Altona and Zerbst) 1745.

Seidler, Andrea, “The Long Road of Hungarian Media to Multilingualism: On the Replacement of Latin in the Kingdom of Hungary in the Course of the Eighteenth Century”, in: Latin at the Crossroads of Identity: The Evolution of Linguistic Nationalism in the Kingdom of Hungary, ed. G. Almási and L. Šubarić, Leiden 2015, pp. 152–165.

Soós, István, “Die ‘Notitia’ von Matthias Bel und das Bild des neuen Ungarns, mit besonderer Berücksichtigung der Komitate von West-Ungarn (Ödenburg, Eisenburg, Sala)”, in: Neuzeitliche Reisekultur im pannonischen Raum bis zur Mitte des 19. Jahrhunderts. Internationales Kulturhistorisches Symposium Mogersdorf 2003, ed. F. Rozman, Maribor 2005, pp. 47–68.

Szabó, Károly, Régi Magyar Könyvtár [The Old Hungarian Library], 2 vols., Budapest 1879–1885.

Szénási, Zoltán, “A magyar nemzettudat kis-tükre: Beöthy Zsolt irodalomtörténeti szintéziséről” [The Hungarian nation-consciousness in miniature: on Zsolt Beöthy’s synthesis of literary history], in: Kősziklára építve: írások Dávidházi Péter tiszteletére [Built on rock: writings in honour of Péter Dávidházi], ed. D. Panka, N. Pikli, and V. Ruttkay, Budapest 2018, pp. 367–373.

Szerdahely György Alajos esztétikai írásai. I. Aesthetica (1778) [Georg Aloys Szerdahely’s writings on aesthetics. I. Aesthetica (1778)], ed. and transl. P. Balogh, Debrecen 2012.

Szerdahely György Alajos esztétikai írásai. II. Szakesztétikai művek [Georg Aloys Szerdahely’s writings on aesthetics. II. Subdisciplinary aesthetic writings], ed. and transl. P. Balogh, Debrecen 2024.

Szinnyei József halálának 100. évfordulójáról megemlékező centenáriumi emlékkönyv [Centenary book commemorating the 100th anniversary of the death of József Szinnyei], ed. É. Szőnyi, Budapest 2014.

Szinnyei, József, Magyar írók élete és munkái [Lives and works of Hungarian writers], 14 vols., Budapest 1891–1914.

Szörényi, László, “Neulateinische lyrische Dichtung im Ungarn des 18. Jahrhunderts und die antike Tradition”, in: Acta Conventus Neo-Latini Guelpherbytani: Proceedings of the Sixth International Congress of Neo-Latin Studies Wolfenbüttel 12 August to 16 August 1985, ed. S. P. Revard, F. Radle, and M. A. Di Cesare, Binghamton and New York 1988, pp. 153–162.

Tarnai, Andor, “Egy magyarországi tudós külföldön: Czvittinger és a Specimen” [A Hungarian scientist abroad: Czvittinger and Specimen], Irodalomtörténeti Közlemények 97 (1993), pp. 16–38.

Tarnai, Andor, “Mátyás Bél und die ungarische Sprach- und Literaturwissenschaft”, Acta Litteraria Academiae Scientiarum Hungaricae 28 (1986), pp. 165–175.

Tarnai, Andor, Tanulmányok a magyarországi historia litteraria történetéről [Studies on the history of Hungarian historia litteraria], ed. G. Kecskeméti, Budapest 2004.

Tarnai, Andor, “Die vergleichende Literaturgeschichte und Wissenschaftsgeschichte in Mitteleuropa im 16.–18. Jahrhundert”, Acta Litteraria Academiae Scientiarum Hungaricae 5 (1962), pp. 338–341.

Toldy, Ferenc, A magyar nemzeti irodalom története a legrégibb időktől a jelen korig, rövid előadásban [The history of Hungarian national literature from the earliest times to the present, in brief lectures], 2 vols., Pest 1864–1865.

Új Magyar Irodalmi Lexikon [New Hungarian Lexicon of Literature], 3 vols., ed. P. László, Budapest 1994, 2nd extended edition: 2000.

Wallaszky, Paul, Conspectus Reipublicae Litterariae in Hungaria, ab initiis Regni ad nostra usque tempora delineatus, Bratislava and Leipzig 1785; 2nd edition: Buda 1808.