FAQ

Zeszyty Kaliskiego Towarzystwa Przyjaciół Nauk

The Hungarian monument protection from 1957 to 1990 through the lens of its professional journal

Data publikacji: 2021

Zeszyty Kaliskiego Towarzystwa Przyjaciół Nauk, 2021, Nr 21, s. 39 - 59

https://doi.org/10.4467/26578646ZKNT.21.002.17586

Autorzy

Melinda Harlov-Csortán
Institute of Advanced Studies, Kőszeg, Hungary
https://orcid.org/0000-0002-2945-217X Orcid
Wszystkie publikacje autora →

Abstrakt

The nationwide monument protection system was (re-)established in Hungary in 1957 and operated uninterruptedly during the previous political system. Even though by now both the profession and its institutional system has been transformed numerous times, the dedicated professional journal, titled “Monument Protection”, has been continuously published since 1957. It was first published by the Union of Hungarian Architects and from 1960 the National Monument Protection Inspectorate (OMF) was the main publisher until the end of the researched period in 1990. It describes and discusses case studies, theoretical investigations and informs colleagues and the interested nationwide audience about the international norms and trends in that field. This contribution looks at the first circa three decades (1957-1990) of this journal as a basis to investigate the profession in Hungary, its operational scope as well as its national and international status. Melinda Harlov-Csortán – The Hungarian monum ent... 59 This investigation contributes not just to exploration of an important historical period through a specialized profession but to understanding of our contemporary built environment and the views and concepts behind them as well. The research process involves analysis of printed materials (such as policies or conference publications) as well as interviews with members of the profession. The current contribution analyzes the first 33 years of the publication by looking at both its content, structure and language. Comparative and discourse analysis were conducted to understand both the given period of the Hungarian profession and the role of the journal in question. The aim of the article is to discuss the self-representation of the Hungarian monument protection profession during the researched period (1957-1990) not just by presenting the history of the field but also by investigating tasks and challenges that Hungarian monument professionals identified themselves. ‟Monument Protection” serves also as a great basis for comparative analysis together with other Hungarian publications or even as a basis of international comparison with alike foreign journals.

KEYWORDS" monument protection, journal analysis, socialist Hungary, state-led nationwide institution, “Monument Protection” (journal) 


WĘGIERSKA OCHRONA ZABYTKÓW W LATACH 1957-1990 Z PERSPEKTYWY BRANŻOWEGO CZASOPISMA 

Krajowy system ochrony zabytków (wpisywania budynków do rejestru) reaktywowano na Węgrzech w 1957 roku, odkąd funkcjonował on już nieprzerwanie aż do końca systemu krajów socjalistycznych. Chociaż do chwili obecnej sama dyscyplina, jak i jej zaplecze instytucjonalne podlegały wielokrotnym zmianom, tak specjalistyczne czasopismo “Ochrona zabytków” ukazuje się na Węgrzech nieprzerwanie. Opisuje ono i poddaje dyskusji studia przypadków i kwestie teoretyczne, a także służy informowaniu środowiska i zainteresowanej publiczności o normach międzynarodowych, jak i trendach w ochronie zabytków oraz dziedzictwa. Roczniki tego pisma stanowią wyróżniające się źródło do wszelkich analiz dokonań, jak i wyzwań dotyczących tej specjalizacji architektonicznej. W niniejszym artykule poddano analizie numery “Ochrony zabytków” z lat 1957-1990, przyglądając się zachodzącym zmianom profesji, między innymi przejściu od ochrony pojedynczych budowli do całych zespołów. Chociaż w obu kategoriach podejmowano liczne działania, tak dopiero w latach siedemdziesiątych ratyfikowano pierwsze regulacje prawne, których celem miała być ochrona zespołów miejskich. Stąd też, dopiero po tych ustaleniach możliwe było wydajne podejmowanie tego typu działań. W artykule przedstawiono także wpływ międzynarodowych i krajowych polityk na trendy w węgierskiej ochronie dziedzictwa, obserwowane na łamach pisma. W badaniach oparto się na materiałach publikowanych, jak i wywiadach z ich autorami czy architektami- konserwatorami. Przedstawiony tekst może być źródłem materiału porównawczego dla pokrewnych analiz sytuacji w innych środowiskach środkowoeuropejskiego konserwatorstwa tego czasu.

Bibliografia

A.Czétényi, Piroska. „Középkori falképek helyreállítása a pesti Belvárosi templomban. (Gyakorlati tanácsadó)”, Műemlékvédelem 14 (1970): 239-245.

A. Czétényi, Piroska. „Óbuda történeti városmagja és a városrész rekonstrukciója”, Műemlékvédelem 21 (1977): 264-274

A. Czétényi, Piroska. „Műemléki védettség alatt álló munkásmozgalmi emlékek a Fővárosban”, Műemlékvédelem 21 (1977): 291-292.

Angelova, Rasev. „A korszerű bolgár építészet és a műemlékek megőrzése Bulgáriában”, Műemlékvédelem 22 (1978): 80-82.

Ashley, Susan. „Re-telling, Re-cognition, Re-stitution: Sikh Heritagization in Canada”, Cultura – International Journal of Philosophy of Culture and Axiology 2 (2014): 39-58.

Bálint, Sándor. „A szegedi szerb templom”, Műemlékvédelem 24 (1981): 156-159.

Barcza, Géza. „50 éves a szocialista műemlékvédelem”, Műemlékvédelem 11 (1968): 193-199.

Barcza, Géza. 1978. „A területi védelemre vonatkozó műemlékvédelem és egyéb jogszabályok”. in: Az Egri Nyári Egyetem előadásai, eds. Barcza, Géza. 35-43. Eger: Heves Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség.

Beck, Zsuzsanna Sedlmayr, János. „Holt műemlékeink helyreállítása és felhasználása”, Műemlékvédelem 1 (1957): 37-50.

Bende, Csaba. „Közvilágítás a városképben”, Műemlékvédelem 21 (1977): 60-64.

Bérei, László. „A Fejér megyei köztéri szoborállomány fölmérése”, Műemlékvédelem 33 (1989): 224-228.

ifj. Brenner, János. „A gráci óváros fejlesztési koncepciója - példa a városléptékű műemlék védelemre”, Műemlékvédelem 22 (1978): 300-302.

Borsos, László. „Adalékok a Pest Megyei Tanács székházának építéstörténetéhez”, Műemlékvédelem 19 (1975): 153-156.

Budai, Aurél „Ápolónő képzőiskola egy Ybl palotában”, Műemlékvédelem 14 (1970): 216-220.

Császár, László. 1972. “A szocialista műemlékvédelem elvi kérdései”, in: Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6., edsDercsényi, Dezső et al. 77-82. Budapest: Orságos Műemléki Felügyelőség.

Császár, László. „Régebbi épületek újabb térlefedései”, Műemlékvédelem 34 (1990): 169-179.

Cseh István, Kuthy Sándor. „Üzletek műemléképületekben”, Műemlékvédelem 3 (1959): 159-161.

Csorna, Antal. „Bélapátfalva románkori temploma és környezete”, Műemlékvédelem 19 (1975): 145.

Dercsényi, Dezső. 1964. “Műemlékvédelem a Szovjetúnióban”, in: Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2, eds Dercsényi, Dezső et al. 9-12. Budapest: Országos Műemléki Felügyelőség.

Dercsényi Dezső, Horler, Miklós. „Beszámoló az 1964. évi velencei II. Nemzetközi Műemlékvédelmi Kongresszusról”, Műemlékvédelem 4 (1964): 193-201.

Dercsényi, Dezső. „A Műemlékvédelem huszadik évfolyama elé”, Műemlékvédelem 20 (1976): 2-3.

Détshy, Mihály. „Válasz Molnár Józsefnek „Eger török műemlékei” kérdésében”, Műemlékvédelem 8 (1964): 64.

Ébner, Jenő. „Néhány szó a zsámbéki templomról. + Gerő, László. (1961). Válasz Ébner Jenőnek”, Műemlékvédelem 5 (1961): 186-188.

Entz, Géza. „Műemléki kérdések Esztergomban”, Műemlékvédelem 1 (1957): 3-6.

Entz, Géza. „A soproni Szentlélek-templom újabban előkerült gótikus részletei”, Műemlékvédelem 2 (1958): 35-36.

Entz, Géza. „Jelentés az Országos Műemléki Felügyelőség 1958. évi munkájáról”, Műemlékvédelem 3 (1959): 65-74.55

Entz Géza, Gerő László. 1964. „Műemlékvédelmi tapasztalatok szocialista országokban”, in: Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2, eds. Dercsényi, Dezső et al. 14. Budapest: Országos Műemléki Felügyelőség 1964.

Entz, Géza. „Dercsényi Dezső és a magyar műemléki topográfia”, Magyar Szemle, Új folyam 1-2 (2014): 28-47.

Erdei, Ferenc. „A tatai vár helyreállítása”, Műemlékvédelem 15 (1971): 80-82.

Fügedi, Erik. „900 Jahr Festung Hohensalzburg. Salzburg, 1971. (Ismertetés)”, Műemlékvédelem 22I (1978): 93-94.

Füzes, Endre. “Tendenciák a magyar falu építészete és lakáskultúrája alakulásában a második világháború után”, Agria 23 (1987): 139-144.

Gazda, Anikó. „Népi műemlékeink fenntartása településeink jellegének megőrzésére”, Műemlékvédelem 21 (1977): 91-95.

Gergelyffy, András. „A műemlékvédelem múltjából. (Henszlmann Imre és a bélapátfalvi templom)”, Műemlékvédelem 11 (1958): 205-210.

Gerő, László. „Műemlékvédelem társadalmi munkában”, Múzeumi Híradó 2 (1951): 29.

Gerő, László. „A műemlékvédelmi elvek fejlődése az Osztrák-Magyar Monarchiában és Csehszlovákiában”, Műemlékvédelem 3 (1959): 241-244.

Gerő, László. „Az UNESCO Features. (Ismertetés)”, Műemlékvédelem 12 (1968): 256.

Gerő, László. „Dr. Péczely Béla (1898- 1971)”, Műemlékvédelem 15 (1971): 238-239.

Gerő, László. „Major Máté 70 éves”, Műemlékvédelem 18 (1974): 109-110.

Gerő, László. 1980. A helyreállított budai vár. Budapest: Műszaki Kiadó.

Gerő, László. „Tájak – Korok – Múzeumok. (Ismertetés)”, Műemlékvédelem 31 (1987): 296.

Granasztói, Pál. „A magyar városkép”, Műemlékvédelem 1 (1957): 7-19.

Granasztóiné Györffy, Katalin. „Szellemi örökségünk, a magyar műemlékvédelem”, Magyar Szemle. Újfolyam 3-4 (2013): 80-92.

Horler, Miklós. „Műemlékhelyreállítások Budapesten a lakóháztatarozások során”, Műemlékvédelem 1 (1957): 114-120.

Huszár, Lajos. „Az érem szerepe a műemlékkutatásban”, Műemlékvédelem 3 (1959): 218-224.

Kaesz, Gyula. „A szép tárgyak művészete”, Műemlékvédelem 1 (1957): 96-109.

Kalmár, Miklós. „Történelmi városközpontok Ausztriában. (Tanulmányút)”, Műemlékvédelem 20 (1976): 181-187.

Kőhegyi, Mihály. „Hajdú Lajos: II. József igazgatási reformjai Magyarországon. Budapest, 1982. (Ismertetés)”, Műemlékvédelem 26 (1983): 317.

Kubinszky, Mihály. „A legújabbkori műemlékek védelmének néhány kérdése”, Műemlékvédelem 7 (1963): 90-99.

Lenárt, Judit. „Ötesztendős a Tájak-Korok-Múzeumok mozgalom”, Honismeret 2 (1983): 8-9.

Lővei, Pál. „A határok műemlékvédelme és a műemlékvédelem határai”, Műemlékvédelem 50 (2006): 216-222.

Mendele, Ferenc. „Hollókő műemléki jelentőségű területének védelme”, Műemlékvédelem 13 (1969): 201-211.

Mendele, Ferenc. „A magyar műemlékvédelem távlati feladatai”, Műemlékvédelem 25 (1981): 5-13.

Mendöl, Zsuzsa. „Néhány megjegyzés a pécsi belváros tömbrekonstrukcióihoz”, Műemlékvédelem 27 (1983): 160-161.56

Merényi, Tibor. 1972. „Százéves a magyar műemlékvédelem”. In: Az Egri Nyári Egyetem előadásai, edBarcza, Géza, 5-16. Eger: Heves Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és Országos Műemlékvédelmi Felügyelősség.

Myers, David; Smith, Stacie N. and Ostergren, Gail. 2016. Consensus Building, Negotiation, and Conflict Resolution for Heritage Place Management. Los Angeles: Getty Conservation Institute.

Nilsson, Per Åke. „Impact of Cultural Heritage on Tourists. The Heritagization Process”, Athens Journal of Tourism 1 (2018): 35-54.

Ormos, Imre. „Műemlékvédelem és kertművészet”, Műemlékvédelem I (1957): 51-54.

Örsi, Károly. „Természetvédelem, erdészet és műemlékvédelem kapcsolatai”, Műemlékvédelem 14 (1970): 85-91.

Örsi, Károly. „Az elmúlt 10 év kertépítési eredményei a műemlékvédelemben”, Műemlékvédelem 15 (1971): 129-147.

Ostrowski, W. Szafer, P. and Trzebiwski,W. „A városépítés történetének kutató módszerei”, Műemlékvédelem 3 (1959): 247-249.

Pavlov. Igor. „2055. szovjet törvény a műemlékvédelemről. (Tájékoztató)”, Műemlékvédelem 21 (1980): 207.

Péczely, Béla. „Vidéki műemléki bizottságok megalakulása”, Műemlékvédelem 2 (1957): 123-124.

Péczely, Béla. „Magyarország műemléki topográfiája. V-VI. Pest megye műemlékei. 1-2. Budapest, 1958. + Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, I.1957. (Ismertetés)”, Műemlékvédelem 3 (1959): 55-56.

Péczely, Béla. „Újabb, a mai építészet jelentős dokumentumai közé tartozó épület”, Műemlékvédelem 4 (1960): 63.

Péntek György, Szilágyi Dezső. „Magyar paraszt- kertjeink”, Műemlékvédelem 22 (1978): 342-346.

Pogány, Frigyes. „Várépítészetünk”, Műemlékvédelem 22 (1978): 126-127.

Polgár, Zoltán. “Védett utcakép Magyarpolányban”, Műemlékvédelem 29 (1984): 121-128.

Rainer M., János. 2010. “Magyarország és a világ”. In: A Kádár-korszak 1956-1989, ed. Rainer M. János 68-74. Budapest: Kossuth Kiadó.

Reile, Gézáné. „Műemlékvédelem és idegenforgalom”, Honismeret 2 (1984): 3-5.

Révai, József. 1951. Révai Elvtárs Fölszólalása a Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusán 1951. Február 26-án. Budapest: A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Agitációs és Propaganda Osztály.

Román, András. „Turisták figyelem! Balatoni túrák”, Műemlékvédelem 11 (1967): 121-124.

Román, András. 1972. „Az ICOMOS III. közgyűlése és kollokviuma”. In: Magyar Műemlékvédelem (1971–1972), eds. Dercsényi, Dezső et al. 385-401. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Román, András. 1972. „A műemlék-lakóházak problémái”. In: Magyar műemlékvédelem 1969–1970. Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6., eds. Dercsényi, Dezső et al. 315-329. Budapest: Orságos Műemléki Felügyelőség.

Román, András. „Tájékoztató. Az ICOMOS V. kongresszusa”, Műemlékvédelem 22 (1978): 362-363.

Román, András. „Kastélysors 1945-1987”, Magyar Építőipar 9-10 (1987): 453.57

Román, András. 1993. „Műemlékvédelem és településfejlesztés”. In: 17. Országos Műemléki Konferencia, ed. Román András. 11-15. Budapest: Országos Műemlékvédelmi Hivatal.

Romány, Pál. „A műemlék: mindannyiunk közös értéke és a közcélt szolgálja. Üdvözlet a Műemléki Albizottságok XI. országos értekezletének”, Műemlékvédelem 25 (1984): 97-98.

Ságvári, Ágnes. 1988. Források Budapest múltjából V./b 1954-1958. Budapest: Budapest Főváros Levéltára.

Sebő, Ferenc. „A Népművészeti Intézettől a Hagyományok Házáig”, Szín 6 (2007): 19-21.

Thérond, Dániel. “Igaz-e, hogy még mindig fontos tényező az örökség?”, Műemlékvédelem 44 (2000): 265-267.

Tilinger, István. 1978. „A magyar műemlékvédelem jellegzetességei”. In: Az Egri Nyári Egyetem előadásai, ed. In Barcza, Géza, 19-26. Budapest: Építésügyi Tájékoztatási Központ Nyomdaüzeme.

Tompai, Géza. 1978. „Területrendezés és fejlesztés és annak műemléki vonatkozásai”. In: Az Egri Nyári Egyetem előadásai, ed. Barcza, Géza, 29-34. Eger: Heves Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és Országos Műemlékvédelmi Felügyelősség.

UNESCO. 1966. Resolutions and decisions adopted by the Executive Board at its 72nd sessionhttp://unesdoc.unesco.org/images/0011/001132/113211E.pdf.

Viskolcz, Noémi. 2016. „A veszteség gondos dokumentálása. A kulturális örökségvédelem intézményrendszerének változásai a rendszerváltás után (1990–2015)”. In: Sodrásban képzések, kutatások (1975–2015), eds. Sütő, Erika et al., 129-142. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó and Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.

Widtmann, Heimo. „Magyar műemlék- védelem osztrák szemmel. Előadás az Egri Nyári Egyetem keretében 1980. augusztus 2-án”, Műemlékvédelem 25 (1981): 161-167.

Zádor, Anna. „Múzeumok és könyvtárak az USA- ban”, Műemlékvédelem 22 (1978):32-35. 

Informacje

Informacje: Zeszyty Kaliskiego Towarzystwa Przyjaciół Nauk, 2021, s. 39 - 59

Typ artykułu: Oryginalny artykuł naukowy

Tytuły:

Angielski:

The Hungarian monument protection from 1957 to 1990 through the lens of its professional journal

Autorzy

https://orcid.org/0000-0002-2945-217X

Melinda Harlov-Csortán
Institute of Advanced Studies, Kőszeg, Hungary
https://orcid.org/0000-0002-2945-217X Orcid
Wszystkie publikacje autora →

Institute of Advanced Studies, Kőszeg, Hungary

Publikacja: 2021

Status artykułu: Otwarte __T_UNLOCK

Licencja: CC BY-NC-ND  ikona licencji

Udział procentowy autorów:

Melinda Harlov-Csortán (Autor) - 100%

Korekty artykułu:

-

Języki publikacji:

Angielski

Liczba wyświetleń: 210

Liczba pobrań: 181