2084-4115 Fundamental Rights of Citizens in Hungarian Socialist Constitutional Law Varga Norbert author Szegedi Tudományegyete 01pnej532 Correspondence to: Norbert Varga 03 12 2025 Tom 18, Zeszyt 3 Tom 18 (2025) 311 328 Copyright © 2025 2025 The project ‘(Dis)continuity of Legal Systems in Czechoslovakia, Hungary and Poland after WW II: Difficult Heritage’ is co-financed by the Governments of Czechia, Hungary, Poland and Slovakia through Visegrad Grants from the International Visegrad Fund. The mission of the fund is to advance ideas for sustainable regional cooperation in Central Europe. Visegrad Grant No. 22330152. The constitution of the Hungarian People’s Republic (Act XX of 1949) entered into force on 20 August 1949, which marks a milestone in the development of the Hungarian state, its legal system and legal life. The Constitution definitively closed the era in the history of the Hungarian constitution which has been called the “millennial constitution.” The first Hungarian socialist constitution was of decisive importance for the development of Hungarian law. It marked a key shift towards a socialist legal system. It provided a strong legal direction for the development of social and state life. The Constitution outlined the state’s foundations, including citizens’ rights and duties. It also defined the tasks of the legislature, its legislative functions and their essential content. Chapter VIII of the Constitution dealt with the fundamental rights and duties of citizens, which the state guarantees to its working population. The socialist state treated citizens’ rights as a subjective right. The state created new forms of legal safeguards for citizens’ rights (e.g. people’s control of state organs, a system of people’s judges in the judiciary). In the Hungarian constitution, there are different groups of citizens’ rights: the economic, social and cultural rights of citizens; equal rights of citizens and protection of marriage and family; freedoms of individuals; and finally, citizens’ duties. In my study, I will present the system of citizens’ rights in the Act XX of 1949 through an analysis of relevant primary sources and legislative material, including a discussion of the main positions in the literature. The aim of this study is to present the codification of the socialist rights of citizens, but it does not attempt to examine their implementation in practice. 2 Minutes of the Council of Ministers, MNL Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1944–1965. [MNL-Mtjkv] XIX-A-83-a-00-19490520-1 (289. jkv. 1949. május 20.) 2. p. 3 Minutes of the Council of Ministers, MNL Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1944–1965. [MNL-Mtjkv] XIX-A-83-a-00-19490527-1 (290. jkv. 1949. május 27.) 4. p. 4 Minutes of the Council of Ministers, MNL Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1944–1965. [MNL-Mtjkv] XIX-A-83-a-00-19490805-1 (300. jkv. 1949. augusztus 5.). 5 Archives of the Party of Hungarian Workers, MNL-OL_W 19 Az 1945 utáni munkáspártok iratai – Magyar Dolgozók Pártja – MDP Központi Szervei (1946–1958) MDP jegyzőkönyvek. [MNL-MDP] (276. f. 54. cs. 30. ő. e. 1949. Február 16.) Jegyzőkönyv a Titkárság 1949. február 16-i ülésről. 4. p. 6 Archives of the Party of Hungarian Workers, MNL-OL_W 19 Az 1945 utáni munkáspártok iratai – Magyar Dolgozók Pártja – MDP Központi Szervei (1946–1958) MDP jegyzőkönyvek. [MNL-MDP] (276. f. 54. cs. 45. ő. e. 1949. Május 25.) Jegyzőkönyv a Magyar Dolgozók Pártja Tikárságának 1949. május 25-i üléséről. 6. p. 7 Archives of the Party of Hungarian Workers, MNL-OL_W 19 Az 1945 utáni munkáspártok iratai – Magyar Dolgozók Pártja – MDP Központi Szervei (1946–1958) MDP jegyzőkönyvek. [MNL-MDP] (276. f. 55. cs. 80. ő. e. 1949. Július 15.) Jegyzőkönyv a Szervező Bizottság 1949. július 25-i üléséről. 7. p. 8 Archives of the Party of Hungarian Workers, MNL-OL_W 19 Az 1945 utáni munkáspártok iratai – Magyar Dolgozók Pártja – MDP Központi Szervei (1946–1958) MDP jegyzőkönyvek. [MNL-MDP] (276. f. 54. cs. 56. ő. e. 1949. Augusztus 3.) Napirend a Titkárság 1949. augusztus 3-i délután 5 órakor tartandó ülésére. 1. p. 9 Archives of the Party of Hungarian Workers, MNL-OL_W 19 Az 1945 utáni munkáspártok iratai – Magyar Dolgozók Pártja – MDP Központi Szervei (1946–1958) MDP jegyzőkönyvek. [MNL-MDP] (276. f. 55. cs. 81. ő. e. 1949. Augusztus 1.) Jegyzőkönyv a Szervező Bizottság augusztus 1-i üléséről. pp. 3–4. 11 Az 1949. évi június hó 8-ára összehívott országgyűlés naplója. Első kötet. 10–1. ülés. [Országgyűlési Napló] Budapest, 1950. 13 Antal, Tamás. “Polgári alkotmányosság – szocialista alkotmányosság – alaptörvényesség.” In: Kovács István születésének centenáriumán, eds. Zsolt Szomora; Judit Tóth. FORVM Acta Juridica et Politica 11, 5 (2021): 9–23. 14 Beér, János; Kovács, István. A Magyar Népköztársaság alkotmánya. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1959. 15 Horváth Attila. A magyar sajtó története a szovjet típusú diktatúra idején. Budapest: Médiatudományi Intézet, 2013. 16 Horváth, Attila. A szovjet tipusú diktatúra alkotmány- és jogtörténete Magyarországon. Budapest: Ludovika Egyetemi Kiadó, 2024. 17 Horváth, Attila. “A választójog története Magyarországon a szovjet típusú szocializmus időszakában.” In: Ünnepi tanulmányok Máthé Gábor oktatói pályafutásának 50. jubileumára, eds. Norbert Kis, Zsuzsanna Peres, 181–94. Budapest: Dialóg Campus, 2017. 18 Horváth, Attila. “Az emberi jogok sorsa Magyarországon a szovjet típusú szocializmus idején, különös tekintettel a gazdasági, szociális és kulturális jogokra.” In: Jogtörténeti tanulmányok VIII, eds. Gábor Béli; István Kajtár; Róbert Szekeres, 205–25. Pécs: Aguti Nyomda, 2005. 19 Horváth, Pál. “Kitekintés a szovjet állam és jog fejlődéstörténetére.” In: Összehasonlító jogtörténet II. Az újkori jogfejlődés, eds. Pál Horváth [et al.], 79–139. Budapest: Nemzeti tankönyvkiadó, 1996. 20 Kiss, Barnabás. “Az emberi-állampolgári jogok alkotmányos szabályozása Közép- és Kelet-Európában.” In: Alkotmány és hagyomány. Tanulmányok, ed. Tóth Károly, 55–69. Szeged: József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 1996. 21 Kiss, Barnabás. “Reform-törekvések Kovács István munkásságában az alapvető jogok alkotmányi szabályozása kérdésében.” In: Kovács István születésének centenáriuma, eds. Zsolt Szomora; Judit Tóth. FORVM Acta Juridica et Politica 11, 5 (2021): 41–54. 22 Köbel, Szilvia. A politikai szabadságjogok korszakai Magyarországon 1945-től napjainkig. Budapest: Gondolat Kiadó, 2015. 23 Kovács, István. A burzsoá alkotmányosság válsága. Budapest: Szikra, 1953. 24 Kovács, István. Az októberi dekrétumok és az első szovjet alkotmány. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1980. 25 Kovács, István. “Bevezetés.” In: Az állampolgárok alapjogai és kötelességei, eds. József Halász; István Kovács; Imre Szabó, 9–29. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1965. 26 Kovács, István. “Bevezető.” In: Az Alkotmány a gyakorlatban, ed. Károly Besnyő, 13–31. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1985. 27 Paczolay, Péter. “Hagyományos elemek Közép- é Kelet Európa új demokráciáinak alkotmányában.” In: Alkotmány és hagyomány, ed. Károly Tóth, 97–108. Szeged: József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 1996. 28 Ruszoly, József. “Alkotmány és hagyomány. Historikus észrevételek három alkotmányozási előmunkálatra.” In: Alkotmány és hagyomány, ed. Károly Tóth, 111–30. Szeged: József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 1996. 29 Ruszoly, József. “Az új orosz alkotmány” (esztendő, 1918. október).” In: Ünnepi kötet dr. Tóth Károly címzetes egyetemi tanár 70. születésnapjára, ed. Judit Tóth, 214–24. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2015. 30 Szabó, Imre. “Az állampolgári jogok elméletének kialakulása és fejlődése.” In: Az állampolgárok alapjogai és kötelességei, ed. József Halász, 29–90. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1965. 31 Szabó, Imre. Jogelmélet. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1977. 32 Szentpéteri, István. “Alkotmányfejlődési zavarok szociológiai összefüggései.” In: Alkotmány és hagyomány, ed. Károly Tóth, 131–44. Szeged: József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 1996. 33 Tóth, Károly. “Az alapvető jogok szabályozása az új alkotmányokban.” In: Nyugat-Európa legújabb alkotmányai, eds. István Kovács, Károly Tóth, 70–93. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1990. 34 Trócsányi, László. “Az alkotmányozás elvi kérdései.” In: Alkotmány és hagyomány, ed. Károly Tóth, 167–84. Szeged: József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 1996.