Andrássy A., A somogyi munkásmozgalom 1919‒1944 között. Előadói segédanyag a történelmi szakosztály részére [The Working-class Movement in Somogy between 1919‒1944. Auxiliary materials of lectures for history section] [in:] F. Szili, Munkássors – munkásgond Somogyban 1870‒1945 [The Lives and Difficulties of Workers in Somogy 1870‒1945], Kaposvár 1977.
Baráth F., Nevelés, tudomány, nőügy. A nők munkaköre [Education, Science, and Women’s Affairs. Women’s Jobs], Budapest 1872‒1873.
Baross K., Magyarország földbirtokosai és bérlői [Landowners and Tenants of Hungary] [in:] K.T. Mérey, Adatok a déldunántúli uradalmak gazdasági cselédségének életviszonyaihoz a századforduló idején [Data on the Living Conditions of Agricultural Servants of the Estates of South-Transdanubia at the Turn of the 20th Century],Pécs 1957.
Bassa E.,Mit kell tudni a nőmozgalmakról [What Must Be Known about the Hungarian Women’s Movements], Budapest 1982.
Beniczky H.V., Felhívás a nőkhöz [An Appeal to Women], Hon 1865.
Bresztovszky E., A magyar ipari munkásság életviszonyai a háború alatt [Living Conditions of Hungarian Industrial Workers during the World War], Huszadik Század [20th Century], Budapest 1916, pp. 23‒24.
Csákányi (without firstname), Polgári leányiskola [Bourgeois Girls’ School] “Somogy” 1882, Vol. XVIII, Kaposvár, pp. 1‒2.
Cserei F.,A magyar és székely asszonyok törvénye [The Act Concerning Hungarian and the Székely Women], Kolozsvár 1800.
Csiky K., A magyar nő jogai [Rights of Hungarian Women], “Nemzeti Nőnevelés” 1894, Budapest, p. 121.
Csorba J., Somogy vármegye ismertetése [Introduction to Somogy County], Pest 1857.
Fábri A., A nő és hivatása II. Szemelvények a magyarországi nőkérdés történetéből 1866‒1895 [The Woman and Her Profession II, Selected Passages from the History of the Hungarian Women’s Question 1866‒1895], Budapest 2006.
Finkey F., A magyar büntetőjog tankönyve [Coursebook of Hungarian Criminal Law] [in:] B. Mezey, Magyar jogtörténet [Hungarian Legal History], Budapest 1996.
Henig R., Henig S.,Women and Political Power: Europe since 1945,London‒New York 2000.
Herger E.Cs., A hozomány szerepe a magyar házassági vagyonjog fejlődésében [Dowry in the Development of the Hungarian Matrimonial Property Law], “Jogtudományi Közlöny” 2016, Vol. 4, pp. 193‒203.
Herger E.Cs., A nő házassági vagyonjogi állása a német természetjogi kódexekben [The Status of Women in the Field of Marital Property Law in German Natural Law Codes], “Acta Universitatis Szegediensis: Acta Juridica et Politica” 2016, Vol. 1, Szeged (in press).
Herger E.Cs., A nővételtől az állami anyakönyvvezetőig. A magyar házassági köteléki jog és az európai modellek [From the purchasing of Women to State Registration. Hungarian Marriage Law and the European Models], Budapest‒Pécs 2006.
Illés, E.P.,Az amerikai nők gyűlése [Assembly of the American women] [in:] A. Fábri, A nő és hivatása II. Szemelvények a magyarországi nőkérdés történetéből 1866‒1895 [The Woman and Her Profession II, Selected Passages from History of the Hungarian Women Question 1866‒1895], Budapest 2006.
Jánossy G.,A feminizmus Magyarországon [Feminism in Hungary], Szombathel 1911.
Kánya E., A háború és a nők [War and Women], “Családi Kör” 1866, p. 482.
Kelemen E., A népoktatás Somogyban a dualizmus kezdő éveiben (1867‒1870) [Public Elementary Education in Somogy at the Very Beginning of Dualism (1867‒1870)], “Somogy megye múltjából” 1973, Vol. 4, Kaposvár, pp. 205‒206.
Kelemen E., A népoktatás Somogyban a kiegyezés előtti években [Public Elementary Education in Somogy before the Compromise of 1867], “Somogy megye múltjából” 1972, Vol. 3, pp. 137‒168.
Kelemen E.,Adatok a népoktatás Somogy megyei történetéhez (1881‒1918) [Data on the History of Public Elementary Education in Somogy (1881‒1918)], “Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv” 1980, Vol. 11, pp. 329‒334.
Kelemen E.,Kaposvári dualizmuskori közoktatástörténetének vázlata [Summary of the History of Public School Education of Kaposvár in the age of Dualism], “Somogy” 1973, Vol. 3, pp. 121‒125.
Királyi tanfelügyelői jelentés [Report of the Royal School Inspector], “Somogy” 1893, Vol. XXIX, p. 11.
Kovács J., Utazás a női egyenjogúság körül [Travelling around Emancipation] [in:] E. Bassa, Mit kell tudni a nőmozgalmakról [What Must Be Known about the Hungarian Women’s Movements], Budapest 1982.
Kővágó L., Pintér I., Munkássors-munkásgond 1919‒1944 [The Lives and Difficulties of Workers 1919‒1944], Budapest 1962.
Lehoczky Kollonai Cs., Amerikai sikertörténet ‒ európai változások. A női egyenjogúság a nemzetközi gyakorlatban [American Success Story ‒ European Changes. Women’s Emancipation in International Practice] [in:] A hátrányos megkülönböztetés tilalmától a pozitív diszkriminációig. A jog lehetősége és korlátai [From Prohibition of Discrimination to Positive Discrimination. The Opportunities and Limits of the Law], Budapest 1998.
Máday A.,A magyar nő jogai a múltban és a jelenben [Rights of the Hungarian Woman in the Past and in the Present], Budapest 1913.
Mérey K.T., A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében 1870‒1918 [Progress of Economic and Social Relations in Somogy County 1870‒1918], Kaposvár 1973.
Mérey K.T., A gyáripar Somogy megyében a két világháború között [Manufacturing Industry in Somogy in the Interwar Period], “Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv” 1972, Vol. 3, p. 227.
Mezei munkásság, házi cselédség[Agricultural Workers and Domestic Servants] [in:] Magyar Néprajz VIII. Társadalom, mek.niif.hu/02100/02152/html/08/98.html, pp. 1‒6.
Miklóssy J., A budapesti prostitúció története [The History of Prostitution in Budapest], Budapest 1989.
Palasik M. (ed.),A nő és a politikum [The Woman and Politics], Budapest 2007.
Pálóczi Á.H., A magyar asszonyok prókátora a Budán összegyűlt rendekhez 1790 II [The rep­resentative of Hungarian Women to the Assembled Estates in Buda 1790 II], Budapest 1822.
Rácz G., A cselédtörvény javaslat bírálata [Critique of the Proposal on the Servants’ Act] [in:] K.T. Mérey, Adatok a déldunántúli uradalmak gazdasági cselédségének életviszonyaihoz a századforduló idején [Data on the Living Conditions of Economic Servants in South Transdanubian Estates at the Turn of the 19th and 20th Century],Pécs 1957.
Récsei B., A kéjelgésügy szabályozása Somogy vármegyében a dualizmus második felében [Regulation of Prostitution in Somogy County in the Second Part of the Dualism Era], “Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv” 2001, Vol. 32, p. 193.
Sápi V.,A mezőgazdasági cselédség magánjogi helyzete a dualizmus korában [Legal Status of Agricultural Workers in Private Law in the Age of Dualism] [in:] Jogtörténeti tanulmányok II. A dualizmus korának állam- és jogtörténeti kérdései, Budapest 1968, pp. 300‒302.
Schreibel E., A prostitúció [Prostitution], Budapest 1917.
Somogy Megyei Levéltár IV.425. [Archives of Somogy IV.425.], Szabályrendeletek gyűjteménye 1. Vármegyei szabályrendeletek 1879‒1943 [Collection of Ordinances 1. Ordinances of the County 1879‒1943], vol. 220/2.609‒1908.
Somogy Megyei LevéltárIV.425. [Archives of Somogy IV.425.], Szabályrendeletek gyűjteménye 1. [Collection of ordinances 1.], vol. 213/2034/1908.
Somogy Megyei Levéltár, Alispáni iratok 447/1930 [Archives of Somogy, Documents of the Deputy-lieutenant vol. 447/1930].
Szapor J., A magánszférából a politikai közéletbe: a női politizálás története a kezdetektől 1945-ig [From the Private Sphere into the Political Public Life] [in:] M. Palasik (ed.),A nő és a politikum [The Woman and Politics], Budapest 2007.
Szegvári K.N., Az 1868. évi XXXVIII. tc jelentősége a nőképzés szempontjából [The Role of the Act XXXVIII of 1868 Concerning Women’s Education] [in:]A. Csizmadia (ed.), Jogtörténeti tanulmányok I., Budapest 1966, pp. 55‒72.
Szegvári K.N., Út a nők egyenjogúságához[The Way to Emancipation], Budapest 1981.
Szili F.,Cselédsors az uradalmas Somogyban a két világháború között [Life of Servants on the Estates of Somogy in the Interwar Period], Kaposvár 1976.
Szili F., Munkásság és a tisztviselők életkörülményei a Kaposvári Cukorgyárban és a béruradalomban [Living Conditions of Workers and Functionaries in the Kaposvár Sugar Factory and on Leased Estates in Somogy] [in:] idem, A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893–1948 [Sugar-beet Production in South-East Transdanubia and the Sugar Factory of the Joint-stock Company of the Agricultural Industry between 1893 and 1948], Kaposvár 1986.
Szili F., Munkássors – munkásgond Somogyban 1870‒1945 [The Lives and Difficulties of Workers in Somogy 1870‒1945], Kaposvár 1977.
Szili F., Erdész I., A Kaposvári Cukorgyár története 1894‒1994 [The History of the Kaposvár Sugar Factory, 1894‒1994], Kaposvár 1994.
Teleki Gr.B., Előbb reform, azután Nőemanzipátió [First Reform then Emancipation], “Életképek” 1848, Vol. 4, p. 593.
Tobak B., Nőnevelésünk jelen állapota [The Actual Status of our Women’s Education], “Somogy” 1869, Vol. V, p. 2.
Veres Beniczky H., Felhívás a nőkhöz [An Appeal to Women], “Hon”, Budapest 1865.
Zimmermann S., Die bessere Hälfte? Frauenbewegungen und Frauenbestrebungen in Ungarn der Habsburgermonarchie 1848‒1918, Vienna‒Budapest 1999.