Andics E., Fasizmus és reakció Magyarországon [Faschismus und Reaktion in Ungarn],Budapest 1945.
Balogh M., A Horthy-korszak egyházai [Die Kirchen der Horthy-Ära] [in:] M. Balogh et al. (Hrsg.), Magyarország a XX. században II. [Ungarn im XX. Jahrhundert II], S. 327‒386.
Berend T.I., Ránki Gy., Az ellenforradalom kora Magyarországon [Das Zeitalter der Gegenrevolution in Ungarn] [in:] E. Molnár (Hrsg.), Magyarország története II. [Die Geschichte von Ungarn II], Budapest 1964.
Bozóky G., A polgári házasság első húsz éve [Die ersten zwanzig Jahre der bürgerlichen Ehe], „Magyar Kultúra“ 1913, Vol. 2, S. 25‒37.
Choncha G., Eötvös és Montalembert barátsága. Adalék a magyar katolikusok autonómiájának kezdeteihez [Die Freundschaft von Eötvös und Montalembert. Beitrag zur Autonomie der ungarischen Katholiken],Budapest 1918.
Csizmadia A., A magyar állam és az egyházak jogi kapcsolatainak kialakulása és gyakorlata a Horthy-korszakban[Rechtliche Beziehungen von Staat und Kirche in Ungarn vor 1944], Budapest 1966.
Csorba F., A királyi kegyúri jog és a mai helyzet [Das königliche Patronatsrecht und die derzeitige Lage], Budapest 1929.
Csorba F., A királyi kegyúri jog igaz mivolta [Der wahre Inhalt des königlichen Patronatsrechts], Budapest 1930.
Dezső G., A magyarországi katholikus egyházi javak [Die katholischen Kirchengüter in Ungarn],Budapest 1913.
Dömörfi T., A Horthy-kultusz elemei [Elemente der Horthy-Kult],„Historia“ 1990, Vol. 5‒6, S. 23‒26.
Eckhart F., A püspöki székek és káptalani javadalmak betöltése Mária Terézia korától 1918-ig [Die Erfüllung der bischöflichen Stühle und der Kapitelgüter von Maria Theresia bis 1918], Budapest 1935.
Ereky I., A jogi személyek [Die Rechtspersönlichkeit], „Városi szemle“ 1928.
Farkas K., Zsidótörvények – az egyházi ember szemével [Judengesetze – mit den Augen der Geistlichen gesehen] [in:] Cs. Fazekas (Hrsg.), Fiatal egyháztörténészek írásai [Beiträge von jungen Kirchenhistorikern], Miskolc 1999, http://mek.niif.hu/02000/02082/html/farkas.htm. 
Fraknói V., A magyar királyi kegyúri jog Szent Istvántól Mária Teréziáig [Das königliche Patronatsrecht in Ungarn von Stephan dem Heiligen bis Maria Theresia], Budapest 1895.
Gergely J., Egyházi autonómiák 1848‒2000 [Kirchliche Autonomien 1848‒2000] [in:] J. Gergely (Hrsg.), Autonómiák Magyarországon 1848‒2000 I. [Autonomien in Ungarn 1848‒2000 I], Budapest 2005.
Gosztony P., Miklós von Horthy, Admiral und Reichsverweser. Biographie, Göttingen–Zürich–Frankfurt am Main 1973.
Günther A. (Hrsg.), A magyarországi latin és görög szertartású katholikus egyház önkormányzatát szervező gyűlés naplója, jegyzőkönyvei s irományai I‒II. [Tagebuch, Protokolle und Schriften der die kirchliche Selbstverwaltung der ungarischen Katholiken organisierenden Versammlung I‒II],Pest 1871.
Herger E.Cs., A nővételtől az állami anyakönyvvezetőig. A magyar házassági köteléki jog és az európai modellek [Von der Kaufehe bis zur staatlichen Matrikelführung. Das ungarische Eherecht und die europäischen Modelle],Budapest‒Pécs 2006.
Herger E.Cs., Az asszimiláció útján? Az izraeliták egyházi autonómiája [Auf dem Weg der Assimilation? Die kirchliche Autonomie der Israeliten], „Jura“ 2009, Vol. 2, S. 54‒72.
Herger E.Cs., Das Protestantenpatent – aus Wiener Sicht [in:] G. Béli et al. (Hrsg.), Jogtörténeti tanulmányok X, Pécs 2010, S. 55‒66.
Herger E.Cs., „Freie Kirche im freien Staat“: Die katholische Autonomiebewegung in Ungarn[in:] K. Baran (Hrsg.), Constitutional Developments of the Habsburg Empire in the Last Decades before its Fall: The materials of Polish-Hungarian Conference, Cracow, September 2007, Kraków 2010, S. 33‒44.
Herger E.Cs., Freiheitsrechte und Modernisierung in Ungarn im 19. Jahrhundert [in:] M. Malecki (Hrsg.), Świat, Europa, mała ojczyzna. Studia ofiarowane Profesorowi Stanisławowi Grodziskiemu w 80-lecie urodzin, Kraków2009, S. 427‒440.
Herger E.Cs., Polgári állam és egyházi autonómia a 19. században [Bürgerlicher Staat und kirchliche Autonomie im 19. Jahrhundert],Budapest 2010.
Herger E.Cs., Rechtsübernahme oder Rechtsschöpfung im europäischen Geist? Die Schaffung des ungarischen Ehegesetzes im Spiegel der europäischen Rechtsentwicklung [in:] M. Steppan, H. Gebhardt (Hrsg.), Zur Geschichte des Rechts, Festschrift für Gernot Kocher zum 65. Geburtstag, Graz2006, S. 165‒176.
Herger E.Cs., Summum ius patronatus im 19. Jahrhundert in Ungarn [in:]E.Cs. Herger et al. (Hrsg.), Recht ohne Grenzen. Festschrift zum 15. Jubiläum der Zusammenarbeit der Grazer und Pécser Rechtshistoriker, Pécs 2007, S. 63‒81.
Herger E.Cs., The Impact of the Code of Csemegi on the Development in Religious Conditions: Judicial Practice in Baranya County, 1880‒1900,„Journal on European History of Law“ 2012, Vol. 1, S. 44‒51.
Herger E.Cs., The Introduction of Secular Divorce Law in Hungary, 1895‒1918: Social and Legal Consequences for Women,„Journal on European History of Law“ 2012, Vol. 3, S. 138‒148.
Hoóz I., Népesedéspolitika és népességfejlődés Magyarországon a két világháború között [Bevölkerungspolitik und Bevölkerungsentwicklung in Ungarn in der Zwischenkriegszeit], Budapest 1970, S. 79‒109.
Horváth A., Az úgynevezett Horthy-korszak [Die sogenannte Horthy-Ära] [in:] idem (Hrsg.), Magyar állam- és jogtörténet [Ungarische Staats- und Rechtsgeschichte],Budapest 2014, S. 203‒207.
Karsai L., A magyarországi zsidótörvények és -rendeletek, 1920‒1944 [Die ungarischen Judengesetze und Verordnungen, 1920‒1944], „Századok“ 2004, Vol. 6, S. 1285‒1304.
Kenedy G., Az elválások és öngyilkosságok okai és leküzdésüknek eszközei [Die Ursachen der Ehescheidungen und der Selbstmorde und die Instrumente ihrer Bekämpfung] [in:] D. Laky (Hrsg.), A Magyar Statisztikai Társaság értekezlete 1927. február hó 14. és 17-én [Die Tagung der Ungarischen Statistischen Gesellschaft am 14. und 17. Februar 1927], Debrecen 1927, S. 10‒14.
Kérészy Z., A katolikus autonómia közreműködése a főkegyúri jog gyakorlásában [Die Mitwirkung der katholischen Autonomie in der Ausübung des königlichen Patronatsrechtes], Budapest 1912.
Késmárky I., Katolikus egyházi vagyon [Katholisches Kirchenvermögen], Pécs 1900.
Klebersberg K., Politikai hitvallás [Politisches Bekenntnis],Budapest 1935.
Kónya I., A magyar református egyház felső vezetésének politikai ideológiája a Horthy-korszakban [Die politische Ideologie der Führer der ungarischen reformierten Kirche in der Horthy-Ära], Budapest 1967.
Lackó M., A fasizmus Kelet-Közép-Európában [Der Faschismus in Ost-Mittel-Europa], „ÚjÍrás“ 1970, Vol. 12, S. 69‒79.
Lehotay V., Szabadságjog-megvonó intézkedések a Horthy-korszakban, különös tekintettel a zsidótörvényekre [Freiheitsrechtsentziehende Maßnahmen der Horthy-Äramit besonderer Rücksicht auf die Judengesetze], Miskolc 2012.
Linz J., Totalitarian and Authoritarian Regimes, London 2000.
Löw I., Aramäische Pflanzennamen, Leipzig 1881.
Löw I., Die Flora der Juden I‒IV, Wien‒Leipzig 1926‒1934.
Madarász I., A vallásváltoztatás magyar közjogi szempontból [Die Konversation aus dem Standpunkt des ungarischen öffentlichen Rechtes], Budapest 1938.
Magyary Z., Magyar közigazgatás [Öffentliche Verwaltung in Ungarn],Budapest 1942.
Mihalovics E., A kegyúri jog, különös tekintettel hazánkra [Das Patronatsrecht, mit besonderer Rücksicht auf unsere Heimat], Nyitra 1897.
Mózessy G., Prohászka Ottokár a katolikus nagygyűléseken [Ottokar Prohászka auf den katholi­schen Kongressen], „Magyar egyháztörténeti vázlatok“ [Essays in Church History in Hungary] 2013, No. 3‒4, Budapest 2014, S. 105‒132.
Nagy Z.L., Szakács K., A rendszer törvényesítése [Die Legalisierung des Regimes] [in:] Gy. Ránki (Hrsg.), Magyarország története VIII. [Die Geschichte von Ungarn VIII], Budapest 1976.
Ormos M., Jelző és történelem. Kérdések a Horthy-korszakról [Marker und Geschichte. Fragen über die Horthy-Ära], „Történelmi Szemle“ 1997, Vol. 2, http://epa.oszk.hu/00600/00617/00001/tsz97_2_ormos_maria.htm. 
Ormos M., Nácizmus – fasizmus [Nazismus – Faschismus],Budapest 1987.
Püski L., A Horthy-rendszer [Das Horthy-System], Budapest 2006.
Püski L., Demokrácia és diktatúra között. A Horthy-korszak jellegéről[Zwischen Demokratie und Diktatur. Über den Charakter der Horthy-Ära] [in:] I. Romsics (Hrsg.), Mítoszok, legendák, tévhitek a 20. századi magyar történelemről [Mythen, Legenden und Irrglauben über die ungarische Geschichte im 20. Jahrhundert], Budapest 2005, S. 214‒215.
Radovics L., A kath. autonómia szervezése [Die Organisierung der kath. Autonomie],Budapest 1917.
Ravasz L., A nemzet lelki egysége – Alfa és Ómega II. [Die Einheit der Nation – Alfa und Omega II], Budapest 1932.
Ravasz L., Zsidókérdés az egyházban. Isten rostájában [Judenfrage in der Kirche. Im Gottes Raster], Budapest 1941.
Romsics G., Két bevonulás Budapestre. Horthy Miklós és IV. Károly [Zwei Einzüge nach Budapest. Miklós Horthy und Karl IV], „Rubicon“ 2001,Vol. 7‒8, S. 4‒14.
Romsics I., Ellenforradalom és konszolidáció. A Horthy-rendszer első tíz éve [Gegenrevolution und Konsolidation. Die ersten zehn Jahre des Horthy-Regimes], Budapest 1982.
Romsics I., Horthy-képeink [Unsere Horthy-Porträts], „Mozgó Világ“ 2007,Vol. 10, S. 3‒32.
Salacz G., A magyar kultúrharc története 1890‒1895 [Die Geschichte des ungarischen Kulturkampfes 1890‒1895], Wien 1938.
Schnierer A., A bűntettekről és vétségekről szóló magyar büntető törvénykönyv (1878. V. T. Cz.) magyarázata [Die Erklärung des ungarischen Strafgesetzbuches über die Verbrechen und die Vergehen (GA 1878: V)], Budapest 1885.
Somogyi I., A reverzálisok. Megegyezések a gyermekek vallására [Reverse. Vereinbarungen über den Glauben der Kinder], Budapest 1933.
StucknerJ., A házassági elválás [Die Ehescheidung], „Katolikus Szemle“ 1903, S. 308‒326.
Szentiványi F., Az elválásokról [Über die Scheidungen],„Katolikus Szemle“ 1911, S. 683‒699.
Tomcsányi L., A főkegyúr szerepe a püspöki kinevezéseknél [Die Rolle des Hauptpatrons bei Ernennung der Bischöfe], Budapest 1922.
Turbucz D., A Horthy-kultusz kezdetei [Anfänge der Horthy-Kult], „Múltunk“ 2009, Vol.4, S. 156‒199.
Turbucz D., A magyar történettudomány Horthy-képe (1945‒1989) [Das Horthy-Bild der ungarischen Geschichtswissenschaft (1945‒1989)], „Történelmi Szemle“ 2014, Vol. 4, S. 663‒688.
Turbucz D., A politikai rendszer jellege a Horthy-korsza első tíz évében [Der Charakter des politischen Systems in den ersten zehn Jahren der Horthy-Ära], „Múltunk. Politikatörténeti folyóirat“ 2007, Vol. 4, S. 228‒254.
Ungarns Privatrechtsgesetzbuch, Entwurf, Amtliche Übersetzung, Budapest 1940.
Zeller Á., Magyar egyházpolitika 1847‒1894 I. [Ungarische Kirchenpolitik 1847‒1894 I], Budapest 1894.