National Archives of Hungary (MNL OL), MNL OL, P 707, III, Fasc. 25 et E, No. 1–9.

Österreichisches Staatsarchiv, Hofkammer Archiv (ÖStA HKA), Hoffinanz Ungarn, RN. 88 Konv, February 1605, fols. 1–14.

Štátny archív v Banskej Bystrici (ŠA BB) Kohary–Coburgovské archívy. Rodový archív Koháry-Coburgov. Čast (pars). I. No. 106, No. 109, No. 113, No. 113 a, No. 113 b.

Brandl, G. –Göncöl, Cs. –Juhász, K. –Marton, G. E. –Szabados, J., ‘Válogatott források az 1627.

évi szőnyi békeszerződés történetéhez’[Selected Sources to the History of the 1627 Peace Treaty of Szőny], Lymbus, 15 (2017), pp. 151–203.

Brandl, G. –Tóth G., P. (Eds.), Szegedi Boszorkányperek 1726–1744 [Witch Trials in Szeged 1726–1744], Budapest –Szeged, 2016.

Ipolyi, A., Alsósztregovai és Rimai Rimay János államiratai és levelezése [State Documents and Correspondence of János Rimay of Alsósztregova and Rima], Budapest, 1887.

Kármán, G. –Cevrioğlu, M. H. –Dorogi, I. –Fóti, M. –Glück, L. –Marton, G. E. –F. Molnár, M., The Correspondence of the Beylerbeys of Buda, 1617–1630, Budapest, 2022.

Makkai, L. (Ed., int., and notes), Bethlen Gábor krónikásai [The Chroniclers of Gábor Bethlen], Budapest, 1980.

Makkai, L., Bethlen Gábor emlékezete [The Memory of Gábor Bethlen], Budapest, 1980.

Marton, G. E., ‘„Az mint Isten tudnunk adja, oltalmazzuk vérünkkel is szegény hazánknak bástyáját…”Magyar nyelvű Esterházy-levelek a Koháry-Coburg család levéltárából [“As God grants us strength, we are defending our poor motherland’s bastion with our blood…” Esterházy-letters in Hungarian from the Koháry-Coburg Family’s Archive]’, Aetas, 35/III (2020), pp. 126–150.

Marton, G. E., ‘A Dissertation in Preparation –Structure, Methodology, Approach and Content. The Peace Treaty of Szőny (1627) and Its Subsequent Territorial Negotiations (1628–1629) in Light of Péter Koháry’s Correspondence’, Studia Universitatis Babeş-Bolyai, Historia 68/special issue (2022), pp. 3–26.

Marton, G. E., ‘On the Question of the Negotiations Between the Habsburgs and the Ottomans at Szécsény and Buda (1628) through Palatine Miklós Esterházy’s Letter to the Head of the Hungarian Negotiators’, Rocznik Przemyski, Historia z. 1 (22), 55 (2019), pp. 79–91.

Marton, G. E., ‘Péter Koháry’s Life and Correspondence –Outline for a Greater Synthesis’,  Rocznik Przemyski, Historia z. 1 (25), 56 (2020), pp. 25–36.

Merényi, L., ‘Koháry Péterné, Balassa Borbála végrendelete. 1637’[The Testament of Borbála Balassa, Mrs. Péter Koháry. 1637], Magyar Történelmi Tár, 9 (1908), pp. 50–58.

Papp, S., A Sárközyek. Egy magyar származású francia államférfi családjának története a 18. Század végéig [The Sárközys. The Family History of a French Statesman of Hungarian Origin Until the End of the 18th Century], Szeged, 2012.

Stessel, J., ‘Adatok az 1628. évi szécsényi alkudozás történetéhez I–II’[Data to the History of the Negotiations of Szécsény in 1628, I–II], Magyar Történelmi Tár, 3 (1902), pp. 430–452, pp. 481–510.

Tusor, P., (Edited and published), “Írom kegyelmednek, mint igaz magyar igaz magyarnak…”Lippay György veszprémi és egri püspök, esztergomi érsek levelei magyar arisztokratákhoz, nemesekhez, 1635–1655, [“I hereon write to Thee, Your Lordship, as a true Hungarian to another

true one…The Letters of György Lippay, the Bishop of Veszprém and Eger, the Archbishop of Esztergom to Hungarian Aristocrats and Nobles, 1635–1655], Budapest, 2015.

Brandl, G. –Göncöl, Cs. –Juhász, K. –Marton, G. E. –Szabados, J., ‘Kommunikation und Nachrichtenaustausch –Verhandlungsstrategie der habsburgischen Seite bei der Friedensverhandlung von Szőny 1627’, Chronica, 19 (2020), pp. 113–140.

Pálffy, G., ‘Kerületi és végvidéki főkapitányok és főkapitány-helyettesek Magyarországon a 16–17. században’[Borderfortress-captain-generals, District-captain-generals and Vice-captain-generals on the Hungarian Frontier of the Habsburg Empire in the 16th and 17^th Centuries], Történelmi Szemle, 39/II (1997), pp. 257–288.

Marton, G. E., ‘Péter Koháry’s Life and Correspondence –Outline for a Greater Synthesis’, Rocznik Przemyski, Historia z. 1 (25), 56 (2020), pp. 25–36.

Brandl, G. –Göncöl, Cs. –Juhász, K. –Marton, G. E. –Szabados, J., ‘Kommunikáció és híráramlás. A Habsburg-oldal tárgyalási stratégiája az 1627. évi szőnyi békekötés során’[Communication and Information Flow. The Negotiation Strategy of the Habsburg Party during the 1627 Peace Treaty of Szőny], Aetas, 33/IV (2018), pp. 108–124.

Illésy, J., Gróf Koháry István élete és munkái [Count István Koháry’s Life and Works], Karcag, 1885.

Nagy, I., Magyarország családai czimerekkel es nemzedékrendi táblákkal [Families of Hungary with Their Coats of Arms and Genealogical Tables], I–XIII, Pest, 1853–1867.

Szirácsik, É., Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647–1731) [Economy of the Koháry Family’s Estates in Nógrád County (1647-1731)], Budapest, 2017.

Zichy, I., (count), ‘Ki volt Koháry Péter gyermekeinek édesanyja?’[Who was the Mother of Péter Koháry’s Children?]’, Turul, 57/III–IV (1943), pp. 81–82.

Cevrioğlu, M. H., ‘The Peace Treaties of Gyarmat (1625) and Szöny (1627)’, Ege ve Balkan Araştırmaları Dergisi, 3/II (2016), pp. 67–86; M. H. Cevrioğlu, ‘Ottoman Foreign Policy During the Thirty Years War’, Turcica, 49 (2018), pp. 195–235.

Marton, G. E., ‘„Szőnyből tudatjuk…”. Három magyar diplomata –Rimay János, Tassy Gáspár és Tholdalagi Mihály –követnaplóinak összehasonlító elemzése az 1627. évi szőnyi békekötés kapcsán’[“We Inform You from Szőny”. Three Hungarian Diplomats. A Comparative Analysis of the Emissary Diaries of János Rimay, Gáspár Tassy and Mihály Tholdalagi in the Context of the 1627 Peace Treaty of Szőny], Zs. J. Újváry (Ed.), Oszmán–magyar viszony a 16–18. században. Tanulmányok a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom népeinek – magyarok, törökök, rácok, tatárok, zsidók, görögök és egyéb népek –hétköznapjairól; Egyén és közösség viszonya [Ottoman–Hungarian Relations in the 16th–18th Centuries. Studies on the Everyday Life of the Peoples of the Ottoman Empire –Hungarians, Turks, Rascians, Tartars, Jews, Greeks, and Other Peoples; the Relationship of Individual and Community], Budapest, 2020, pp. 135–148.

Brandl, G. –Szabados, J., ‘A megbízás terhe. Johann Ludwig von Kuefstein báró konstantinápolyi nagykövetségének előkészítése 1628-tól’[The Burden of a Mandate. The Preparation of the Embassy of Baron Johann Ludwig von Kuefstein to Constantinople in 1628], Zs.

J. Újváry (Ed.), Oszmán–magyar viszony a 16–18. században. Tanulmányok a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom népeinek –magyarok, törökök, rácok, tatárok, zsidók, görögök és egyéb népek –hétköznapjairól; Egyén és közösség viszonya [Ottoman–Hungarian Relations in the 16th–18th Centuries. Studies on the Everyday Life of the Peoples of the Ottoman Empire –Hungarians, Turks, Rascians, Tartars, Jews, Greeks, and Other Peoples; the Relationship of Individual and Community], Budapest, 2020, pp. 149–170.

Sudár, B., ‘Egy harcművész a végeken: Mürtezá pasa’[An Artist of War at the Edge], Hadtörténelmi Közlemények, 133/II (2020), pp. 259–274.

Sudár, B., ‘The Story of Mürteza Pasha’, in P. Fodor –N. E. Kovács –B. Péri (Eds.), Şerefe: Studies in Honour of Prof. Géza Dávid on His Seventieth Birthday, Budapest, 2019, pp. 339–357.

B. Bak, ‘A XVI–XVIII. századi magyar nyelvű források kiadásának kérdései. Ajánlás a Magyar nyelvű források közreadásához’[The Issues of the Publication of 16th–18th-century Sources in Hungarian. Recommendations for the Publishing of Sources in Hungarian], Fons, 7/I (2000), pp. 91–137.

Glück, L., ‘Mürteza pasa magyar nyelvű levelezésének kiadására vonatkozó javasolt szabályok’ [Suggested Guidelines for the Publication of the Hungarian Correspondence of Pasha Mürteza] (working title; unpublished manuscript).

Brandl, G., ‘Suggestions on an Editorial Guideline of the Latin Language Peace Treaties between the Habsburg and the Ottoman Empire Based on an 18th-century Case Study’, Prace Historyczne 148/IV (2021), pp. 769–794.

Finály, H., A latin nyelv szótára [Dictionary of the Latin Language], Budapest, 1884, reprinted: 2002, 2005.

Kovács, B., (Ed.): Syllabus latino–hungaricus, Eger, 1990.

Bartal, A., A magyarországi latinság szótára [Dictionary of Latin in Hungary], Budapest, 1901.

Hajzer-Módli, É., Szerepek és imázsépítés Koháry István, egy XVII. századi főúr társadalmi reprezentációs szerepe és politikai gondolkodásmódja [Roles and Image-building. The Social Representation Role and the Political Mentality of a 17th-century Nobleman, István Koháry]. PhD Dissertation, Manuscript, Doctoral School of History, Eötvös Loránd University, Budapest, 2018.

Koltai, A., Batthyány Ádám –Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén [Ádám Batthyány –A Hungarian Aristocrat and his Court in the Middle of the 17th Century], Győr, 2012.

Marton, G. E., ‘Three Hungarian Diplomats’Emissary Diaries –A Comparative Analysis of Emissary Diaries of János Rimay, Gáspár Tassy and Mihály Tholdalagi in the Context of the 1627 Peace Treaty of Szőny’, Prace Historyczne 148/IV (2021), pp. 719–730.

Körmendy, K., A Knauz-hagyaték kódextöredékei és az esztergomi egyház középkori könyvtárának sorsa [Codex Fragments of the Knauz Legacy and the Fate of the Medieval Library of the Church in Esztergom], Budapest, 1979.