Archival Materials
Österreichisches Staatsarchiv (Vienna), Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Türkei I.
Kt. 113.
Konv. 1.
Bd. 2, 3.
Primary Sources Published
Beke A. (ed.), Pázmány, Lippay és Eszterházy levelezése I. Rákóczy Györggyel, Budapest 1882.
Beke A., Barabás S. (eds.), I. Rákóczi György és a Porta: Levelek és okiratok, Budapest 1888.
Brandl G., Göncöl Cs., Juhász K., Marton G.E., Szabados J., “Válogatott források az 1627. évi szőnyi békeszerződés történetéhez”, Lymbus 2017, pp. 151–203.
Hanuy F. (ed.), Pázmány Péter bíbornok, esztergomi érsek, Magyarország herczegprímása összegyűjtött levelei, II. Kötet (1629–1637), Budapest 1911.
Hiller I., Palatin Nikolaus Esterházy: Die ungarische Rolle in der Habsburgerdiplomatie 1625–1645, Esterházy–Studien, Wien–Köln–Weimar 1992.
Hochedlinger M., Mat’a P., Winkelbauer T. (eds.), Verwaltungsgeschichte der Habs­burgermonarchie in der Frühen Neuzeit. Bd. 1/1. Hof und Dynastie, Kaiser und Reich, Zentralverwaltungen, Kriegswesen und landesfürstliches Finanzwesen, Wien 2019.
Höbelt L., Ferdinand III (1608–1657) Friedenskaiser wider Willen, Graz 2008.
Kármán G., Erdélyi külpolitika a vesztfáliai béke után, Budapest 2011.
Kármán G., “Pax és pacificatio. Kísérlet egy fogalmi tisztázásra a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség viszonyának megértése érdekében”, Történelmi Szemle 2016, no. 2, pp. 341–353.
Kármán G., “The Polish-Ottoman-Transylvanian Triangle: A Complex Relationship in the Sixteenth and Seventeenth Centuries” [in:] Türkiye-Polonya İlişkilerinde „Temas Alanları” 1414–2014 Uluslararası Konferansı Bildiriler Kitabi, eds. H. Topaktaş, N. Królikowska, Ankara 2017, pp. 305–316.
Kármán G., “II. Gusztáv Adolf és Erdély fejedelmei”, Századok 2018, no. 4, pp. 739–765.
Kármán G., “Zülfikár aga portai főtolmács”, Aetas 2016, no. 3, pp. 54–76.
Kołodziejczyk D. (ed.), Ottoman–Polish Diplomatic Relations (15th–18th Century): An An­notated Edition of ‘Ahdmanes and Other Documents, Leiden 2000.
Köhbach M., “Warum beteiligte sich das Osmanische Reich nicht am Dreißigjährigen Krieg?” [in:] Polen und Österreich im 17. Jahrhundert, eds. W. Leitsch, S. Trawkow­ski, Wien–Köln–Weimar 1999, pp. 277–294.
Kurz M., Scheutz M., Vocelka K., Winkelbauer T. (eds.), Das Osmanische Reich und die Habsburgermonarchie. Akten des internationalen Kongresses zum 150-jährigen Be­stehen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung. Wien, 22–25. September 2004, Wien–München 2005.
Lukinich I., “Bethlen István támadása 1636-ban, I–V”, Századok 1910, Pp. 24–40, 98–112, 212–227, 299–314, 477–494.
Pálffy G., The Kingdom of Hungary and the Habsburg Monarchy in the Sixteenth Century, New York 2009.
Meienberger P., Johann Rudolf Schmid zum Schwarzenhorn als kaiserlicher Resident in Konstantinopel in den Jahren 1629–1643. Ein Beitrag zur Geschichte der diplomatischen Beziehungen zwischen Österreich und der Türkei in der ersten Hälfte des 17. Jahrhun­derts, Bern–Frankfurt am Main 1973.
Mortimer G., Wallenstein: The Enigma of the Thirty Years War, Basingstoke 2010.
Németh Cs., “Melyik út vezet Magyarország trónjához? (Bethlen Gábor 1628–1629-es ke­leti terve, és annak diplomáciai háttere)”, Aetas 1987, no. 3, pp. 5–22.
Papp S., “II. Rákóczi György és a Porta” [in:] Szerencsének elegyes forgása. II. Rákóczi György és kora, eds. A.P. Szabó, G. Kármán, Budapest 2009, pp. 99–170.
Papp S., Török szövetség – Habsburg kiegyezés. A Bocskai-felkelés történetéhez, Budapest 2014.
Parker G., The Thirty Years’ War, London–New York 1997.
Schwarz H.F., The Imperial Privy Council in the Seventeenth Century, Cambridge 1943.
Show S., History of the Ottoman Empire and Modern Turkey, vol. 1: Empire of the Gazis: The Rise and Decline of the Ottoman Empire, 1280–1808, Cambridge 1976.
Szilágyi S., I. Rákóczy György 1593–1648, Budapest 1893.
Zinkeisen J.W., Geschichte des Osmanischen Reiches in Europa. Vierter Theil. Zunehmen­der Verfall und neuer Aufschwung des Reiches bis zu dem Frieden zu Vasvar und dem Falle von Candia in den Jahren 1664 und 1669, Gotha 1856.